A Science című tudományos folyóirat pénteki száma közli Cornelius Gross, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársa és kutatócsoportja eredményeit. A kutatók genetikailag módosított egereket vizsgáltak oly módon, hogy agyukban a szerotonin önszabályozó rendszerét módosították, vagy kikapcsolták. A kutatók eredetileg az agyi kémia és a szorongás, agresszió kapcsolatát kívánták vizsgálni, eközben tapasztalták a bébiegerek más okkal nem magyarázható, hirtelen halálát. 
 
A szerotonin agyi ingerületátvivő anyag, melynek alacsony szintjét régóta a depresszióval hozzák összefüggésbe. Kevésbé ismert, hogy a szervezet tudattalan folyamatainak szabályozásában - mint a légzés, a szívritmus, a testhőmérséklet - az agytörzsben található szerotonin mennyisége is szerepet játszik. 
 
A vizsgálatok során a génmódosított egerek több mint fele három hónapos kora előtt váratlanul elpusztult. Gross elmondása szerint még meglepőbb volt a kutatók számára, amikor az egerek szívverése időnként hirtelen lelassult, majd öt-tíz perccel később testhőmérsékletük is esett. Olykor az ilyen krízisek közben, máskor valamivel később haltak meg. Amikor a szerotonin szabályozó rendszert teljesen kikapcsolták genetikai módosítással, az egerek nem pusztultak el. Gross szerint ez a tény azt jelzi, hogy még a nem működő szerotonin szabályozás is jobb, mint a rosszul működő. 
 
Már korábban is születtek olyan eredmények, melyek szerint az agytörzs bizonyos elváltozásai hozzájárulnak a hirtelen csecsemőhalálhoz. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatóinak boncolási eredményeken alapuló korábbi közleménye szerint a váratlanul elhunyt újszülöttek agytörzsében több volt a szerotonint továbbító idegsejt, ám a receptorok csökkent mennyisége miatt az idegsejtek nem tudják megfelelően felvenni a szerotonint. 
 
A hirtelen csecsemőhalál a fejlett országokban körülbelül minden kétezredik egy évnél fiatalabb babánál fordul elő. Az orvosok azt tanácsolják a szülőknek, hogy a csecsemő a hátán feküdjön nem túl meleg szobában, valamint mellőzzék környezetében a dohányzást. Az adatok azt mutatják, hogy ezek az elővigyázatossági lépések jelentősen csökkenthetik, de teljesen nem küszöbölik ki a bölcsőhalál bekövetkeztét.