Világszerte milliók szenvednek krónikus vagy visszatérő fájdalomtól, a globális "fájdalomipar" évente 50 milliárd dollárt fordít orvosságokra – ennek ellenére a krónikus fájdalmat kevés gyógyszer szünteti meg teljesen, míg a morfium és más narkotikumok függőséget okozhatnak – áll a Journal of General Internal Medicine-ben megjelent áttekintésben.

A testmozgás kiváló gyógyszer lehet a fájdalom ellen. Egy olasz tanulmány arról írt, hogy egy kísérlet során azok az irodai dolgozók, akik két-három óránként fizikai gyakorlatokat végeztek, nyolc hónap múlva fej-, váll- és hátfájdalmaik 40 százalékos csökkenéséről számoltak be, és feleannyi fájdalomcsillapítót szedtek. Azaz a fizikai aktivitás minden formája, a legegyszerűbb életformaváltás – akár már napi háromszor 10 perces séta is – segíthet a fájdalom csökkentésében és a fájdalomcsillapítók szedésének visszaszorításában.

Fájdalmat akkor érzünk, ha az idegvégződések elektromos jelet küldenek az agyba. Erre válaszként az agy fájdalomcsillapítót, azaz endorfint szabadít fel, és válaszreakciót hoz létre, amely lehet pillanatnyi és fizikai, vagy hosszan tartó és érzelmi is. Ezen túl azonban a tudományos megértés homályba vész. Íme öt tény, ami biztosan tudható.

1. A tudósok nem értik a fájdalmat. Ha fáj valami, arról tudomásunk van. De ha többet tudnának a fájdalom természetéről, többet tudnának segíteni. Az American Academy of Pain Medicine szerint a fájdalom "kellemetlen érzés és az erre adott érzelmi válasz". Néha a fájdalmat valamilyen sérülés okozza, néha azonban sérült idegek, amit sokkal nehezebb pontosan megállapítani. A fájdalom összetett dolog: érzelmek, kultúra, tapasztalat, lelkiállapot és érzések komplex keveréke.

2. A krónikus fájdalom leszűkíti az agyat. A krónikus fájdalom fizikaliag és lelkileg is nagyon legyengít. Ilyenkor az ember semmi másra nem képes koncentrálni, csak a fájdalomra. De ez csak a történet egyik fele: 2004-ben tudósok kimutatták, hogy azoknak, akik krónikus hátfájással bajlódtak, 11 százalékkal kisebb volt az agyuk, mint egészséges társaiknak. Biztos magyarázat nincs erre a tényre; elképzelhető, hogy a megnövekedett stressz az oka, amellyel a fájdalom alatt együtt kell élni, és amely elfárasztja a neuronokat.

3. A migrén és a szex. Egy 2006-os tanulmány kimutatta, hogy a migrénes betegek szexuális vágya 20 százalékkal nagyobb volt, mint a tenziós fejfájásban szenvedőké. A tanulmány szerint a szexuális vágyat és a migrént is ugyanaz az agyi vegyi anyag gerjeszti. A kapcsolat további vizsgálata jobb kezelésekhez vezetne – legalábbis ami a migrént illeti.

4. A nők több fájdalmat éreznek. A nőknek több idegvégződésük van, mint a férfiaknak: arcbőrükön például 34 idegszál fut négyzetcentiméterenként, míga férfiakén csak 17. A nők életük során több fájdalmat éreznek, mint a férfiak, ráadásul a testük több területén és hosszabb ideig. 

5. Egyes állatok nem éreznek fájdalmat. Egy idei kutatás szerint a csupasz hím patkány nem érzi sem a sav marását, sem a chilipaprika csípését. Ha a kutatók megfejtenék, miért nem, azzal nagy lépést tehetnének az újfajta emberi fájdalpomcsillapítók előállításának terén is.