szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az elbutuló idős emberek száma, 2050-re 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedő lehet világszerte.

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos betegsége: az agyban olyan fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek - a feltételezések szerint - felfalják az agysejteket. A következmény: először a személyiség, majd a test is elpusztul. A betegség kiváltó oka ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.
 
A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat a baj jelentkezésére. A mindennapi tennivalók elfelejtése lassan a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel.
 
A kórt a bajor Alois Alzheimerről nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot. Amerikai kutatók szerint az emberi test természetes védelemmel rendelkezik, az egészséges emberek vérében vannak olyan antitestek, amelyek célzottan támadják az Alzheimer-kórra jellemző lerakódások fehérjéit az agyban.
 
A betegségnek a biztató kísérletek ellenére még nincs gyógyszere, holott a 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támad meg. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a Földön mintegy 37 millióan szenvednek Alzheimer-kórban. Magyarországon 160 ezer ilyen beteget tartanak számon (ennek többszöröse lehet a nem nyilvántartott beteg), a halálokok között a betegség jelenleg a negyedik helyen áll. Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Winston Churchill, Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson és Puskás Ferenc is. 
 
Szeptember 21. az Alzheimer-kór világnapja. Megrendezését 1994-ben kezdeményezte - az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával - a Nemzetközi Alzheimer Társaság, Magyarország 2002-ben csatlakozott a rendezvényekhez.
 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Medipress Plázs

Újabb Alzheimer-gént fedeztek fel

Egy nemzetközi kutatócsoport pénteken bejelentette, hogy újabb, az Alzheimer-kór leggyakoribb formájának kialakulásáért felelős géneket találtak. A 10-es kromoszómán elhelyezkedő génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintő időskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

Bari Máriusz Tech

Agysokkal vagy sisakkal gyógyítható az Alzheimer?

Egymással egyidőben az Alzheimer-kór két lehetséges kezelési módszeréről is beszámoltak: a sunderlandi egyetem kutatói egy infravörös fénnyel működő sisakot állítottak elő, míg kanadai fejlesztők az agy mélyebb rétegeinek elektromos stimulációjára szavaznak, igaz, erre krónikus testsúlykezelés közben jöttek rá, számolt be a BBC News.

MTI Plázs

Alzheimer-kór: az utódok is veszélyeztetettek

Száztizenegy Alzheimer-kórban szenvedő szülőpár felnőtt gyerekeinek 22 százaléka maga is a betegség érintettje lett - állítják a családi halmozódást vizsgáló amerikai kutatók.

MTI Plázs

Alzheimer-kór: genetikai mutációk után kutatnak

Az Alzheimer-kór a rohamosan elöregedő társadalomban óriási feladatok elé állítja az orvostudományt. Brit tudósok bejelentették, hogy az eddigi legnagyobb szabású géntanulmányba kezdtek, amelynek segítségével szeretnék feltérképezni, mely gének felelősek a rettegett betegség kialakulásáért.