"Évekig vert a férjem. Valahányszor próbálkoztam, sosem sikerült bebizonyítani, ahhoz látlelet, s legalább két tanú kellett volna. A szüleim mindenről tudtak, de elfogultság miatt ők nem lehettek tanúk. Aztán a válás mellett döntöttem, de akkor is inkább azt mondtam, hogy elidegenedtünk egymástól" - emlékszik vissza munkatársunknak a sokévi megpróbáltatást követően most már kislányával békében élő édesanya.   

Néma bábuk. Az erőszak áldozatainak nevével © MTI - Beliczay László

Ennek már több éve, de ha most verné férje, ma sem lenne könnyebb dolga, hogy hangot adjon szenvedéseinek. A nők jogaival foglalkozó civil szervezetek szerint ugyanis az elmúlt évben néhány intézkedésen túl nem történt érdemi előrelépés a családon belüli erőszak ellen végzett központi munkában.  A statisztika szerint idén 67 nővel végzett a családon belüli agrasszió, s ez a szám csak az emberölésekre vonatkozik, hozzáadódhatna még a hasonló környezetben történt testi sértés miatt meghalt bántalmazottak - általunk pontosan nem ismert - száma.  

Riasztó helyzetkép. Külön törvény nem szankcionálja a családon belüli erőszakot, a büntető törvénykönyvnek egyes részei a távoltartás jogintézményét emelték be a jogrendszerünkbe. Eszerint az agresszor családtag köteles a bíróság által meghatározott lakást elhagyni, és attól, illetve a sértettől, annak lakó- és munkahelyétől, az általa látogatott nevelési, egészségügyi intézménytől távol maradni. A rendelet nagy hibájaként emlegetik, hogy nem képes a problémát egységesen kezelni: kizárólag folyamatban lévő büntető eljárás során van rá lehetőség, ami kizárja a védelemből mindazokat, akik a folyamatos fenyegetettség miatt nem tudnak, nem mernek eljárást indíttatni. Mostanra a törvényhozók is belátták, a több mint két évvel ezelőtt elfogadott rendelkezés nem működik; helyette egy új törvény tervezete fekszik a parlament előtt.

"A mostani szabályozás legfőbb hiányosságaiból indultunk ki, két egymással összefüggő hibáról van szó" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Sándor Klára, az SZDSZ országgyűlési képviselője, az önálló törvény egyik kiötlője. Pillanatnyilag a távoltartást csak a bíróság rendelheti el, így időnkent akár másfél évig is elhúzódhat ez a procedúra; a bírósági eljárások átlaga fél év. "Ez nevetséges, a távoltartás arra való, hogy azonnal szűnjön meg a veszély; ha valakit kergetnek a nagykéssel, feljelentést tesz, majd fél évig vár arra, vajon kergetik-e újra" - érzékelteti a képviselő a jelenlegi szabályozás ésszerűtlenségét.

Mi minősül erőszaknak?

Az ENSZ meghatározása szerint a nők elleni erőszak bármely olyan, a nőket nemük miatt érő erőszakos tett, amely testi, szexuális vagy lelki sérülést okoz vagy okozhat, beleértve az effajta tettekkel való fenyegetést, valamint a kényszerítést és a szabadságtól való önkényes megfosztást, történjen az a közéletben vagy a magánszférában.

Javaslatuk újdonsága, hogy a rendőr helyben elrendelheti a távoltartást. 

Az új törvény a már sok országban alkalmazott osztrák mintát követné: a rendőrségnek a helyszínen joga lesz kötelezni a bántalmazót arra, hogy hagyja el az otthonát, és arra is, hogy hetvenkét óráig ne térjen vissza. Így azonnal biztonságba kerülhet a bántalmazott. Ez idő alatt a bíróságnak gyorsított eljárásban kell döntenie arról, hogy szükség van-e a távoltartás idejének meghosszabbítására. Ha fennáll a veszélyeztettség, akkor 10-30 napig elrendelheti a távoltartást a bíróság, s ez már elég ahhoz, hogy az áldozat végiggondolja, kihez fordulhat segítségért, akar-e büntetőeljárást indítani. S természetesen ez is meghosszabbítható, újra hozhat ilyen határozatot a bíróság.

Az osztrák tapasztalatok szerint az esetek többségében nem volt szükség a  távoltartás meghosszabítására, a bántalmazók a társadalomtól kapott egyértelmű piros jelzés hatására rendszerint észhez tértek. (Értelemszerűen nem a notórius bántalmazók voltak ezek, de ők legközelebb is szembetalálkoztak a törvénnyel.) A törvény a remények szerint itthon is elejét venné a súlyosabb eseteknek.

"A probléma súlyára hívja fel a figyelmet, hogy végre önálló törvény születik" - mondta el a hvg.hu-nak Spronz Júlia ügyvéd. A Patent jogvédő egyesület vezetője örül a jogszabálynak, ám az ahhoz benyújtott 23 módosító javaslat közül nyolcról úgy tartják, azok gyakorlatilag átírják a törvénytervezetet. "Ezen indítványok szellemisége is azt tükrözi, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak nem hiszünk" - szögezi le Spronz Júlia, aki szerint "elképesztő némely képviselő hozzállása: sajnáljuk a szegény bántalmazót, akinek a távoltartás miatt el kell hagynia az otthonát." Erre enged következteni ugyanis az a kezdeményezés, hogy az önkormányzatok hozzanak létre színvonalas ellátóhelyeket, ahol ezeket az embereket tudják fogadni.

Hol a segítség?

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által létrehozott kríziskezelő hálózatnak köszönhetően kilenc központba juthatnak be az érintettek telefonos bejelentkezéssel. A házak egy hónapig fogadják a rászorulókat, és maximum egy hónapig lehet meghosszabbítani az ott tartózkodást. Ez idő alatt szakemberek foglalkoznak az érintettekkel, részt vesznek a munkában védőnők, rendőrök, önkormányzatok, illetve jogi képviselők. Működik egy krízisambulancia is, hiszen sokan vannak, akiknek a problémái pillanatnyi jellegűek és akik nem igényelnek azonnali kiemelést, de tanácsot és információt igen. A hálózatot folyamatosan bővítik, új elem lesz a félutas kiléptető ház, amelyről három-négy helyen folynak már tárgyalások az országban, ezek általában a helyi önkormányzatok fenntartásában, minisztériumi támogatással valósulnak majd meg.

A civilek kifogásolják, hogy ismételten harminc nap a távoltartás időtartama, illetve a rendőr által elrendelhető 72 órát is meghosszabítanák. Alkotmányos kifogások voltak ezzel kapcsolatban, mondván, itthon a rendőrségnek nincsenek ilyen jogosítványai. Jól működő modellekben pedig ez legalább tíz nap - osztrák szomszédaink hatástanulmányok alapján a korábbi hét napot megtoldották hárommal -, ennyi kell ahhoz, hogy lenyugodjon az áldozat, tudjon mit lépni. S ez idő alatt a bíróságnak van ideje meghozni a döntést a hosszabb távoltartási időről. A civilek tapasztalatai szerint sok érintett bele sem kezd a procedúrába, ha meghalja, csupán 30 napot nyerhet a távoltartással; az semmire nem elég. 

Kevés ügy kerül a bíróság elé, becsült adatok szerint (az utolsó  erre vonatkozó magyar felmérés tíz évvel ezelőtt készült) minden ötödik nő él élete során olyan kapcsolatban, amelyben bántalmazzák, vagy amely után sérelem éri, vagy egyenesen a kapcsolat kialakulása előtt bánnak vele erőszakosan. Akárhogy is számoljuk, ez a nők 20 százaléka.

Átlagosan a negyvenedik verés után kérnek segítséget a bántalmazott nők, addig reménykednek, hogy majd csak jobb lesz. A liberális képviselő szerint rosszul működik a jelzőrendszer: azok a szakemberek, akiknek kötelességük volna, hogy feljelentést tegyenek, vagy hogy felhívják erre a lehetőségre az áldozat figyelmét, gyakran csak lebeszélik őt. "Ezt háziorvosokról, szociális munkásokról, védőnőkről is hallottam, ők szintén félnek ugyanis a bántalmazótól. De arra is akad példa, hogy az ügyészek, bírák nem elég felkészültek, bűncselekmény hiányában pedig nem rendelik el a távoltartást."

Pedig bárki feljelentést tehet, aki a családdal kapcsolatba kerül, legyen szó védőnőről, pedagógusról, háziorvosról, munkatársakról. A napokkal ezelőtt történt szegedi kettős gyilkosság után is kiderült, hogy a  gyermekével együtt megölt feleség kollágái észlelték, hogy valami nincs rendben, de nem mertek jelentést tenni. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy mindaz, ami otthon zárt ajtók mögött történik, az magánügy. Tévedés, társadalmi ügy. Annál is inkább, mert becslések szerint az állam 400 millió eurónyi pénzt költ évente a bántalmazottak egészségügyi, szociális és jogi ellátásának biztosítására. Nem olcsó mulatság, másrészt társadalmi veszélyt jelent, hogy a gyerek az erőszakot látja otthon; amellett, hogy növeli az agressziót, félő, hogy ugyanezt a mintát viszi tovább.

"Csak reménykedi tudunk, hogy a módosító indítványokat nem szavazzák meg, s lesz végre egy hatékony jogszabály, mert életekről van szó. Érthetetlen, hogy miközben az állatkínzást büntető törvényt folyamatosan szigorítják, a nőket nem védi meg senki. Mi már azzal is elégedettek lennénk, ha az állatkínzásról szóló törvényben az állat szót kicserélnék a nőkre" - fogalmaz némi iróniával Spronz Júlia.  

Annak ellenére, hogy a tervek szerint a zárószavazásra sor kerül még az ülésszak végén, a törvény csak 2009 július elsejével lép hatályba. A szocialisták azt kérték, adjanak fél évet a bíróságnak, ügyészségnek és a rendőrségnek a felkészülésre.