szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egérkísérletekben igazolta a koleszterin és a helytelen táplálkozás hozzájárulását az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatához a stockholmi Karolinska Intézet kutatója.

Kilenc hónapig zsírdús és cukrozott eleséggel táplálta a kísérleti egereket Susanne Akterin, a Karolinska Intézet Alzheimer-kórt kutató központjának munkatársa. Az elpusztult állatok agyában a kórra jellemző, abnormálisan összecsapódott idegsejteket mutatott ki. Eredményeinek összesítését doktori téziseiben tette közzé, melynek vitájára e hét végén kerül sor, amint az az intézet honlapján olvasható.
   
"Az egerek agyát megvizsgálva, olyan kémiai elváltozást találtunk, mely nem különbözik az Alzheimeres-agyban találhatótól. Gyanítjuk, hogy a nagymértékű zsír- és koleszterinbevitel a genetikai tényezőkkel kombinálódva, hátrányosan befolyásolhatja az agy állományát, ami aztán hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához" - magyarázta nyilatkozatában Akterin.
   
A szellemi leépüléssel járó kór pontos oka ma még ismeretlen. A jelenleg legkorszerűbb szerek az agyban összecsapódó béta-amiloid fehérje-plakkok eltávolítását célozzák meg. Egy másik kutatási irányban a kóros tau-fehérjék lerakódását kívánják megakadályozni. 
   
Akterin és csoportja az apoE4 jelű génváltozatra összpontosított a kísérletek során. A koleszterin szállításában résztvevő génváltozat az emberek 15-20 százalékánál található meg, és növeli az Alzheimer-kór kockázatát. A génmódosítással létrehozott kísérleti egerek ezt a változatot hordozták. A kilenchónapos vizsgálat végén az egerek agyában kóros tau-fehérje lerakódásokat találtak, valamint csökkent egy Arc jelű fehérje mennyisége, melynek az emlékek tárolásában van szerepe.
   
A svéd kutató szerint eredményei jelzik, hogyan lehetne tenni a kór megelőzéséért, az Alzheimer-kór azonban igen összetett hátterű, ezért további kutatások szükségesek feltérképezéséhez.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Bari Máriusz Tech

Agysokkal vagy sisakkal gyógyítható az Alzheimer?

Egymással egyidőben az Alzheimer-kór két lehetséges kezelési módszeréről is beszámoltak: a sunderlandi egyetem kutatói egy infravörös fénnyel működő sisakot állítottak elő, míg kanadai fejlesztők az agy mélyebb rétegeinek elektromos stimulációjára szavaznak, igaz, erre krónikus testsúlykezelés közben jöttek rá, számolt be a BBC News.

MTI Plázs

Globális Alzheimer-járványra számíthatunk?

Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az elbutuló idős emberek száma, 2050-re 100 milliónál is több Alzheimer-kórban szenvedő lehet világszerte.

MTI Plázs

Alzheimer-kór: az utódok is veszélyeztetettek

Száztizenegy Alzheimer-kórban szenvedő szülőpár felnőtt gyerekeinek 22 százaléka maga is a betegség érintettje lett - állítják a családi halmozódást vizsgáló amerikai kutatók.

MTI Plázs

Mi áll az Alzheimer-kór hátterében? - magyar kutatás

Az Alzheimer-kórt helyezték új megvilágításba az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének tudósai; az eredményekről Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke számolt be egy jeruzsálemi konferencián.