Az ízületi porc kopása általában lassan zajlik, de egyes esetekben ez a folyamat felgyorsul. Frank W. Roemer, a Bostoni Egyetem tanársegédje és az orvosi kar kvantitatív képalkotó központjának társ-igazgatója 336 porckopásos beteget vontak be vizsgálatukba, akik valamennyien túlsúlyosak voltak, nem vagy csak minimálisan kopott a térdízületük, de fennállt ennek veszélye. Ez az első olyan kísérlet, amely összefüggésbe hozza az elhízást a porckopás kialakulásával.

A 30 hónapos követési idő alatt a betegek 20,2 százalékánál zajlott lassú, 5,8 százalékuknál pedig gyors porcvesztés. A legfontosabb kockázati tényezők a korábbi károsodás, a túlsúly és a meniszkusz (térdízületi porckorong) sérülései, továbbá az MRI-n látható olyan súlyos jelek, mint az ízületi hártya gyulladása és a folyadékképződés voltak. A túlsúly szoros összefüggést mutatott a porcvesztés gyorsaságával, a testtömegindex (BMI) minden egyes pontnyi növekedésére 11 százalékkal gyorsabb porckopás jutott.

A betegség jelenleg csak tünetileg kezelhető – fájdalomcsillapítással és térdprotézis-beültetéssel. „A fogyás valószínűleg a legfontosabb tényező a betegség lassításában” – hangsúlyozta Roemer. „További vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, hogy a vitaminok vagy a csontvelő célzott kezelése segít-e a betegeken.”

A porckopás a leggyakoribb vázrendszeri betegség, és óriási egészségi és társadalmi-gazdasági hatással lesz az öregedő társadalomra.

A cikk a Radiology folyóirat augusztusi számában jelent meg.