A Rajna-parti városban a hamvazószerdát követő hétfő hajnalban a „reggeli felvonulással” veszi kezdetét a farsangi mulatság. Amikor Bázel legrégebbi templomában, a St. Martinban a harang elüti a 4 órát, megkezdődik az „év három legszebb napja”. Ekkor a belváros minden fénye
kialszik, és a „reggeli felvonulás” egyszerű, hagyományos és régies dallama tölti be a környékbeli utcákat és tereket. Az egyetlen fényforrást a kígyózó lampionok és a felvonuláson résztvevők maszkjaira erősített fejlámpák biztosítják.

Hétfő és szerda délután kerül sor a maskarás felvonulásra (Cortège), amelyen a bejelentkezett csapatok előre meghatározott útvonalon járják be a város utcáit és dobokkal, csengettyűkkel, valamint trombitaszóval gondoskodnak a feledhetetlen hangulatról. A felvonuláson mintegy 10 ezer maskarás mutatja be mulatságos jelmezét. A belvárosban kedden is minden a farsangról szól: a helyi gyermekek számtalan kisebb csoportba verődve próbálják ki magukat a hagyományőrzés különböző válfajaiban. A kedd estét a „guggen muzsikusok” uralják, akik az egész belvárost hatalmukba kerítik fülsiketítő, időnként hamis, mégis igen szórakoztató koncertjeikkel.

Az idén február 22. és 24. között megrendezésre kerülő farsang egy különleges jubileumot is ünnepelhet: a farsangi bizottság, amely a nagyszabású rendezvény szervezésével foglalatoskodik, idén 100 éves. Az évforduló alkalmából a bizottság azonban nem saját
fennállását szeretné ünnepelni, sokkal inkább a farsangi szokásokat szeretné előtérbe helyezni, aminek érdekében számtalan izgalmas programot kínál a résztvevőknek. A Svájci Postával együttműködésben három különleges bélyeg is készült farsangi motívumokkal. Ezenkívül a bizottság a farsangot megelőzően szervez egy felvonulást az iskolások számára is, amelyre több mint 5000 résztvevőt várnak. A Tinguely Múzeummal közösen létrehozott „Farsang és művészet és Tinguely” című időszaki kiállítás keretén belül Jean Tinguely személyében egy olyan művész
munkásságát állítják a középpontba, aki különösen lelkesedett a farsangért.