Az adatsor arról tanúskodik, hogy Portugáliában (42 százalék), Olaszországban (39 százalék) és Magyarországon (35 százalék) a legnagyobb azoknak az aránya, akik teljes következetességgel távol tartották maguktól a poharat - legalábbis az önbevallás szerint. A legkevesebb absztinens Dániában (7 százalék), Svédországban (10 százalék) és Hollandiában (12 százalék) él. Azok körében azonban, akik nem tartóztatták meg önmagukat az elmúlt egy év során, uniós átlagban 29 százalék elismerte, hogy hetente legalább egy alkalommal megivott öt pohárral vagy még annál többel is. Ez tehát a nem absztinens 76 százaléknak a 29 százaléka, vagyis az összes megkérdezett 22 százaléka. 

Az egy alkalommal legalább öt ital elfogyasztását az angol nyelvű szakirodalom "binge drinking" - nagyjából: "vedelés" - elnevezéssel illeti, és úgy definiálja, hogy ilyen esetekben a cél maga a leittasodás. A vedelők aránya - a nem absztinensek körét tekintve - Írországban (44 százalék), Romániában (39 százalék), valamint "holtrészegversenyben" Németországban és Ausztriában (36 százalék) a legmagasabb, míg Lettországban (11 százalék), Svédországban (13 százalék), valamint Luxemburgban (14 százalék) a legalacsonyabb. Magyarországon az uniós átlagot jelentő 29 százaléknál markánsan alacsonyabb arányt, 24 százalékot mértek. 

Ha a magyarok esetében bekalkuláljuk, hogy hányan nem isznak állítólag egyáltalán semmit, akkor kiderül, hogy a 65 százalékot kitevő nem absztinens magyarok 24 százaléka az összes megkérdezett 15,6 százalékát jelenti. Ez is alatta marad a 22 százalékos uniós átlagnak.