Monica Culen, a Piros Orr Bohócdoktorok nemzetközi alapítványának alapítója és vezetője szerint minél magasabbak az elvárások és minél magasabb a civilizáció foka a társadalomban, annál komolyabbak és feszültebbek az emberek.

Culen kifejtette: „egyre jobban megkeseredünk a siker és a győzelem utáni törekvés, a hatalom és tekintély eléréséért vívott harc, valamint a krízisektől és veszteségektől való félelem miatt. Munkahelyeink harctérré váltak, ahol a mosolygás már csak az áldozatát fixírozó oroszlán vicsorgásának elcsökevényesedett változata”. Már Sigmund Freud is felismerte, hogy a nevetés az életrevalóság elengedhetetlen feltétele – aki nem nevet többé, az az élettől a halál felé fordul.

Ezt tapasztalják a kórházakban és szanatóriumokban végzett munkájuk során a bohócdoktorok is. A nevetés ugyanis nemcsak boldoggá tesz, hanem a fájdalmat is csillapítja. Erre a meggyőződésre alapozza működését a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amelynek „orvosai” a vizitek alkalmával több ezer beteg gyermeket látogatnak meg a kórházak gyermekgyógyászati osztályain a világ több országában.

Az első kórházi „bohócterápiás részleget” 1986-ban New Yorkban hozta létre Michael Christensen amerikai bohóc, amikor beteg testvérét látogatta meg egy gyógyintézetben. Azóta Európa több országában – többek között Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Szlovákiában, Új-Zélandon – alkalmazzák a gyógyító nevettetést.

Magyarországon 1996-ban alakította meg az osztrák Rote Nasen Clowndoctors Szervezet a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványt. A bohócok, akik hivatásukat tekintve professzionális színészek és előadóművészek, hetente látogatnak el a kórházban ápolt beteg gyermekekhez, hogy egy kis vidámságot vigyenek nekik. Az utóbbi években a doktorok néhány idősek otthonába is ellátogatnak, hogy az ott élő betegek életét is megszínesítsék.

A nevetés természetével, folyamatával és hatásaival foglalkozó tudomány a gelotológia. Megállapították, hogy két percnyi kacagás ugyanolyan jó hatással bír az emberi szervezetre, mint húsz perc futás. A nevetés akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, és ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, amelyeket a kokain és a pénz birtoklása. Ennek ellenére a felnőttek átlagosan csupán tizenötször, míg a gyerekek akár négyszáz alkalommal is felkacagnak naponta.