Az amerikai rákkutatók évtizedek óta folytatnak kiterjedt vizsgálatokat a rosszindulatú daganatos betegségek kutatására. A rák megelőzése érdekében elindított kutatás egymillió felnőtt önkéntes részvételével kezdődött, majd 1982-től indult a második vizsgálat, melyben a táplálkozás, az életmód és a daganatos megbetegedések megjelenése közötti összefüggéseket igyekeztek tisztázni.

Az utóbbi vizsgálat résztvevői nem csak a szokásos, egészségügyi kérdésekre - dohányzás, táplálkozás, alkoholfogyasztás - válaszoltak, hanem volt olyan kérdés is, amely azt firtatta, hogy "az utolsó évben a munkahelyén eltöltött időn kívül, szabad idejében naponta átlagosan hány órát üldögélt (tévénézés, olvasás, kötögetés stb.) közben.

Alpa V. Patel és munkatársai 14 esztendő megfigyelési idő után most több mint 120 ezer amerikai felnőtt adatait elemezték. Ezek 50-74 évesek voltak, amikor beléptek a tudományos programba. A megfigyelés kezdetén végzett vizsgálatok szerint valamennyien egészségesek voltak.

A kutatók figyelembe vették a rosszindulatú daganatok és a szív- és érrendszeri betegségek ismert kockázati tényezőit - dohányzás, testsúly, vérkoleszterin, testmozgás - és ezt követően azt nézték, hogy van-e különbség azok halálozásában, akik szabad idejükben naponta hat óránál többet üldögéltek, azokéhoz képest, akik három óránál kevesebbet töltöttek ülő testhelyzetben.

A 14 éves megfigyelési idő során a sokat üldögélő nők halálozása 40 százalékkal nagyobb volt, mint a keveset ülőké, a férfiaknál ez a különbség 20 százaléknyinak bizonyult. A sok ülés még veszélyesebb, ha a fönnmaradó időben kevés mozgással párosul. A sokat üldögélő, minimálisan mozgó nők halálozása 94 százalékkal volt nagyobb, mint az aktívabb hölgyeké.

A legkevesebbet mozgó férfiak halálozási aránya 48 százalékkal növekedett. A rendszeres testmozgás hiányának ismert egészségügyi fontossága mellett a kutatócsoport önmagában is veszélyesnek találta a sok ülést. Az üldögélés főleg a szív- és érrendszeri halálozást növelte, de többen haltak meg rák következtében is.