Nem iszunk eleget. Különösen a nők hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek a megfelelő mennyiségű folyadékpótlásról, pedig a legdrágább hidratáló krém sem képes kiegyensúlyozni a szervezet belső vízhiányát, ami pedig jól látható nyomokat hagy a bőrön. Csökken a teltsége, a színe szürkésebbé válik, s még az apró ráncok is szembetűnőbbek lesznek. Inni tehát már csak szépségünk érdekében is kell, ám, hogy mennyi a szükséges napi mennyiség, az egyénfüggő. Bár általában a napi két-két és fél liter folyadék elkortyolását javasolják a szakemberek, ez csak általános érték. 

Boros Szilvia sportorvos szerint több tényező is befolyásolja, mennyi innivalóra van szükségünk. Meghatározó, hogy milyen munkát végzünk, sportolunk-e, s az is mérvadó, milyen ételekből áll össze a napi menünk. „Szomjoltásra az ivóvíz és az ásványvíz a legalkalmasabb, de a víz mellett érdemes natúr, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcs- és zöldségleveket, gyógyteákat is inni. De a leves, a joghurt, a kefir is nagy folyadéktartalmú élelmiszerek, s ha ezt is figyelembe vesszük, már nem is sok a napi kétliternyi mennyiség” – véli Boros.  

Bár az elmúlt években a palackozott vizek fogyasztására szoktunk rá, noha a hazai csapvíz kiváló minőségű, összetevői 96−97 százalékban megfelelnek az előírásoknak. És azért javallott időnként „házi vizet” inni, mert a ha hosszú időn keresztül kizárólag egyféle ásványvizet fogyasztunk, bizonyos ásványokból túl sok kerülhet a szervezetbe, míg más, szükséges anyagokhoz nem jutunk hozzá. Ezért a magas ásványi anyag tartalmú (500-2000 mg/l) vizeket lehetőleg mértékkel kortyolgassuk, hetente váltogassuk, az alacsonyabb ásványi anyag tartalomnál (500mg/l alatt) azonban elegendő három-négy hetente új terméket választani. Az, hogy szénsavas vagy buborékmentes vizet választunk-e, ízlés kérdése, de a szénsavval dúsított italok túlzott fogyasztása hozzájárulhat a szervezet elsavasodásához, és emésztőrendszeri problémák esetén sem javallott. Ugyanakkor a buborékmentes vízben gyorsabban szaporodhatnak a nem kívánt baktériumok, ezért száraz, hűvös helyen, lehetőleg hűtőben tároljuk, felbontás után pedig tanácsos néhány napon belül elfogyasztani.

A dehitratáltság jelei

Az elégtelen vízbevitel – ahogy a szakértő mondja – olyan tünetekkel is jelentkezhet, amit nem tudunk semmilyen betegséggel, állapottal magyarázni. Ha fáradtak vagyunk – már reggel is –, ha fáj a fejünk, ha kipirul az arcunk, mind azt jelezhetik, hogy dehidratált a szervezetünk. Tanulmányok jelzik, hogy ha a testsúlyunk 3 százalékának megfelelő vizet veszít a testünk, a teljesítőképességünk 10 százalékkal csökken. Ha a vízvesztés 4-5 százalékos, akkor az izmainknak 20-30 százalékkal lesz rosszabb az állóképessége, és az már végzetes lehet, ha a testsúlyunk 10-12 százalékának megfelelő víz hiányzik a testünkből. Nem árt tudni, hogy a száj szárazsága már parancsoló állapot, a szervezetünknek ekkor már jelentős folyadékhiánya van: ilyenkor tényleg ne halogassuk tovább az ivást. Az az adat is a gyakori kortyolgatásra hívja fel a figyelmet, hogy megközelítően napi 2,4 liter vizet vesztünk a verejtékezéssel, a légzéssel és a kiválasztással.

Az is közismert, hogy egy nagy pohár víz evés előtti elkortyolása telíti a gyomrunkat, így kevesebbet fogunk enni, ergo fogyunk, de legalábbis nem hízunk. Nos, ebben van igazság, de – ahogy Boros megjegyzi – nem egészen ezt a taktikát kell követnünk. Ne közvetlenül ebéd, vagy vacsora előtt húzzunk le egy félüvegnyi ásványvizet, mert ezzel főleg azt érjük el, hogy felhígulnak az emésztő-enzimjeink, s így nem tudják a feladatukat jól ellátni. A szakember azt tanácsolja, inkább a két étkezés közötti éhségünket csökkentsük vízivással, mert ezzel akár a napközbeni nassolást is kiválthatjuk, hiszen a víz teltségérzetet okoz. 

Belső tavaszi nagytakarítás

Tavasszal sokan kezdenek el egy tisztítókúrát, népszerű a léböjt, a vízkúra, a teaböjt. A kéthetes vízkúra, amelynek soránk izárólag csapvizet lehet fogyasztani, igen veszélyes az egészségre nézve, mivel hiánybetegségeket idéz elő. Orvosi felügyelet nélkül nem javasolt, mint ahogy a bizonyos kúrák kiegészítőjeként alkalmazott víznap sem ajánlható mindenkinek. Ugyancsak hiánybetegségeket idézhet elő a teaböjt – amely során különféle salaktalanító gyógyteák és szénsavmentes ásványvíz fogyasztható –, ezért 1-2 napnál tovább otthon nem javasolt. 

Szintén felügyelet mellett, egészséges embereknél alkalmazható a gyógyteákból és a frissen préselt zöldség-, gyümölcslevekből álló néhány napos, egy hetes léböjt. A gyógyteák mellett higított, frissen facsart gyümölcslevet, szűrt, natúr zöldségleveket is lehet fogyasztani. A szintén népszerű tejsavókúra napi közel 3 liter folyadékból, ezen belül 1,5-2 liter friss tejsavóból, szénsavmentes ásványvízből és gyógyteákból, szűrt zöldséglevesből áll. Legfontosabb a fokozatosság és a szakszerűség. A böjtkúra alatt nem éheztetni kell a szervezetet, hanem nagy mennyiségű folyadékkal átmosni, tisztítani.