A világszervezet kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatalának (UNODC) adatai szerint a kokainpiac zsugorodása egyrészt a kolumbiai termelés visszaesésével magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy a világ elsőszámú fogyasztójának számító Egyesült Államokban jelentősen csökkent az ajzószer iránti kereslet. A kokacserje leveléből kivont anyagból az amerikaiak 2009-ben 157 tonnát fogyasztottak, míg a második helyezett Európában ugyanebben az időszakban 123 tonnányi fogyott.    

A kannabisz ellenben még mindig töretlen népszerűségnek örvend: 2009-ben 125 és 203 millió közé teszik azok számát, akik legalább egyszer kipróbálták. A marihuána elsősorban az amerikai földrészről és Afrikából kerül a nemzetközi drogpiacra, míg a hasis (kannabisz gyanta) előállítása mindössze két országra, a Nyugat-Európát ellátó Marokkóra, és a délkelet-ázsiai fogyasztókat kiszolgáló Afganisztánra korlátozódik.  

A World Drog Report 2011 című jelentésből kiderül, hogy tavaly mintegy 210 millió ember fogyasztott valamilyen tiltott szert, ami nem jelent emelkedést a korábbi évekhez képest. A világszervezet szakosított szerve szerint azonban aggodalomra ad okot az, hogy erőteljesen megnövekedett a kereslet az úgynevezett dizájner drogok - mint amilyen például a kannabbisz hatásmechanizmusához hasonlót produkáló "Spice" - iránt. Utóbbi szerek többsége nem szerepel a tiltólistán, ami jelentősen megnehezíti a hatóságok dolgát a kábítószer elleni küzdelemben.

Az említett Spice szintetikus kannabinoid használata a hatályos törvények szerint egyedül Németországban tilos, ráadásul a vele kapcsolatos egyértelmű szabályozás megalkotását csak nehezíti, hogy a készítők mindig változtatnak egy keveset az összetételén. Az UNODC a szintetikus szerekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet a köznyelvben "Magic"-ként vagy "Meow"-ként emlegetett mefedron, illetve a piperazin növekvő használatára is. "A hagyományos drogpiacon elért eredményeket elhalványítja a tiltott szerekre hajazó szintetikus dizájner drogok divatossá válása" - mutatott rá Jurij Fedotov, a bécsi székhelyű szervezet vezetője. 

A dokumentum külön figyelmet szentel a délkelet-ázsiai térségnek, amellyel Fedotov szerint az utóbbi években nem foglalkoztak eleget a világ kábítószerügyi hatóságai. Az ópiumtermesztés növekvő tendenciája mellett a régióban megfigyelhető az amfetamin- és a heroinkereskedelem virágzása, és Délkelet-Ázsia ismét a drogelosztás fő központjává válhat - húzta alá az UNODC vezetője. Kiemelte: az Arany Háromszög (Laosz, Thaiföld, Mianmar) már nem csak az ópiumról szól, hanem egy olyan üzletről, amely a fogyasztók minden igényét kielégíti. Mianmar volt például az az ország, amely 2010-ben az afganisztáni rossz termés miatt kiesett ópiummennyiséget valamelyest pótolta, s a globális kereslet 12 százalékát elégítette ki a 2007-ben regisztrált 5 százalék helyett (2010-ben a forgalomba került ópium mennyisége 38 százalékkal csökkent az előző évhez képest, mivel a világ termelésének 74 százalékát adó Afganisztánban a termés nagy részét egy kártevő elpusztította). Fedotov rámutatott a drogokkal kapcsolatos probléma összetettségére is. Mint hangsúlyozta, nemzeti, regionális és nemzetközi erőfeszítésekre van szükség ezen a téren, és a piac szűkítését a kereslet nagy részét támasztó súlyos kábítószer-függőségben szenvedők hatékony kezelésével kell elérni.