A népegészségügyi termékdíjból befolyó összeget először a legfontosabb hiányterületekre, köztük a bérekre fordítaná az ágazat, ugyanis a népegészségügyi területen a harmadik negyedévben uniós pályázatokat is kiírnak - közölte az egészségügyért felelős államtitkárság hétfőn az MTI-vel. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra: a népegészségügyi célok eléréséhez is több, új forrásra van szükség. 

Annak kapcsán, hogy az eredeti javaslathoz képest bővülhet-e az érintett termékek köre azok édesítőszer- vagy transzzsírtartalma alapján, leszögezték: a törvénytervezet nem érinti és a tervek szerint nem is fogja érinteni a szénhidrát-anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek körét, azok kivételt képeznek.

"A hozzáadott transzzsírsavak ellen olyan tömeges bizonyíték szól, hogy ebben a kérdéskörben nemzetközi szinten kell lépnünk" - fogalmaztak, hozzátéve: a kérdés szakmai előkészítést kíván, erről még korai beszélni. Az egészségügyi államtitkárság kiemelte: a törvénytervezet célja az a fogyasztóknak szánt üzenet, hogy milyen termékeket fogyasszanak, ezért "végső soron az adó is a fogyasztót terheli". A másik célja pedig az, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze - tette hozzá.  

Font Sándor és Kovács József fideszes képviselő múlt pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a népegészségügyi termékadóról szóló, hamburgeradó néven ismertté vált törvényjavaslatot. Az új adónemet az eredeti javaslat szerint szeptember 1-jével öt termékcsoportra vetnék ki, egy hétfői, ugyancsak kormánypárti módosítás viszont a január elsejei bevezetést javasolta. 

A cukrozott és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitaloké viszont 250 forint lenne. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, az ételízesítőké 500 forint. Nógrádi Zoltán fideszes képviselő módosító indítványa szerint 500 helyett kilónként 125 forint adóval kellene terhelni az ételízesítőket.

Font Sándor (Fidesz), a törvényjavaslat egyik előterjesztője a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén arról beszélt: a népegészségügyi termékadóból összességében 20 milliárd forint bevétele származhat a költségvetésnek, s ezt az egészséges életmód ösztönzésére lehetne fordítani.    

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága hétfőn általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. A fideszes Rogán Antal kiemelte: a keletkező 20 milliárd forintos többletbevételt a kormány az egészségügyre fordítja.

A népegészségügyi termékdíj alkalmazása kapcsán Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az MTI-nek azt mondta: egyes egészségtelen élelmiszereket kitilthatóvá tennének a magyar piacról, illetve azok eladását közgazdasági eszközökkel szorítanák vissza. Hozzátette: egyes élelmiszerek bizonyos összetevői, például a transzzsírok vagy a szintetikus adalékok (E-anyagok) kétes hatásúak az emberi egészségre.