Nem csökkent a nyaralási kedv, a tavalyi évhez hasonlóan alakulnak terveink: a 18-64 évesek háromnegyede gondolkodik pihenésben, külföldi utazásban. A KutatóCentrum legfrissebb felmérése szerint a tervezett nyaralás hossza pedig általában 4-10 napos. A célországok között továbbra is Horvátország a nyerő, majd Olaszország és Görögország vezeti a népszerűségi listát; a tavalyi évhez képest visszaesett az érdeklődés irántuk. A legkeresettebb úticélokon kívül ugyanis sokan jelöltek meg egyéb, nem tipikus „nyaralós” országokat.

Végel Dániel

De bárhová is megyünk, nem árt felkészülni a nyaralásra, egészségünk szempontjából is. Mert valószínű, nem sokaknak jut eszébe, hogy indulás előtt még a védőoltást is letudják. Igazolják ezt a statisztikák is, miszerint az utazóknak csupán 10 százaléka kap hepatitisz elleni védőoltást. Pedig ha arra gondolunk, hogy a Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka és a tengeri állatok zöme is hepatitis-A-val fertőzött, nem ártana megszerezni a védettséget. A nemtörődömségünkért pedig már az Egészségügyi Világszervezettől is megkaptuk a magunkét, mondván, felelőtlen utazóknak számítunk, mert nem tartunk eléggé a fertőzésektől, kevésbé népszerűek körükben a védőoltások, és nem ismerkünk meg behatóbban az esetleges betegségek elleni védekezési módszerekkel sem. Pedig nem kell feltétlenül távolabbi helyre utaznunk azért, hogy összeszedjünk valamilyen nyavalyát, Európában is egyre gyakoribbak például a hepatitiszjárványok.

Éppen ezért megnéztük, mit tehetünk még azon túl, hogy a felhőtlen nyaralás reményében beoltatjuk magunkat hepatitisz ellen. Íme néhány egészségügyi kockázatot jelentő tényező, amelyek kellemtlenségeket okozhatnak utazás közben, és néhány hasznos tanács is ezek kezelésére.

Nemkívánt ringatózás és mérgezés

Ma már a tengeri hajóutak is szerves részei a nyaralásoknak, ám ennek a kikapcsolódásnak is lehet árnyoldala. Hányingerrel, fejfájással, szédüléssel, fáradtsággal jelentkezhet ugyanis az a nemkívánt tünetegyüttes, amit tengeribetegségként ismerünk. Ha hajlamosak vagyunk a migrénre, akkor szinte biztos, hogy nem ússzuk meg a tüneteket. Mindezt pedig azt váltja ki, ha testünk mozgást érzékelő részei (például szemünk és belső fülünk) váratlan vagy egymásnak ellentmondó üzeneteket küldenek az agynak. Ez egy reakció valamilyen valóságos, érzékelt vagy előre látott mozgásra. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, válasszunk olyan kabint, ülőhelyet, ami közel van a hajó közepéhez, ugyanis a két legtávolabbi pontnál a legnagyobb a mozgás. De segíthet a friss levegő és a citrusfélék fogyasztása is megnyugtatja a gyomrunkat.

A tengeribetegség amúgy az utazási betegség egyik formája, elkaphatjuk autóban, repülőgépen vagy hullámvasúton is. Akkor is tapasztalhatjuk ezt, ha remegő kamerával készült filmet nézünk, pilóták pedig repülőszimulátoroknál is érezhetik.

AP Photo

Ki nem ismerné az oly rettegett utazási hasmenést. Nos, érdemes ezt is kihagyni az élményekből. Bármennyire is lazulunk, nem érdemes felrúgni azt a jólismert szabályt, hogy távolabbi országban nem eszünk meg semmit anélkül, hogy megfőztük, -mostuk vagy -hámoztuk volna. A magas hőfok elpusztítja a baktériumokat, így a főtt ételt már nyugodtan fogyaszthatjuk, de a meghámozható gyümölcsöket is bátran ehetjük, bárhol legyünk is a világon. Érdeklődjünk arról is, hogy az adott országban fogyasztható-e a csapvíz, ha nem, akkor vásároljunk palackozott vizet, és még fogmosáshoz is ezt használjuk.

Fejfájós, náthás nyaralás

Egy-egy utazás során – főleg ha messzebbre utazunk – az időeltolódás miatt átmenetileg megváltozik a szervezet bioritmusa, és vagy a kelleténél többet, vagy jóval kevesebbet alszunk. Érdemes az alvás mennyiségére is ügyelni, mert nem csak a túl kevés alvás okozhat fejfájást. A nagy melegben többet párologtat a szervezetünk, ezért igyunk meg napi 2-3 liter folyadékot, a legjobb a víz, ásványvíz. Sokan nem is gondolnák, hogy a fejfájást, illetve a migrént akár különböző ételek is kiválthatják. Franciaországba vagy Olaszországba készülőknek érdemes tudni, hogy fejfájást, migrént válthatnak ki például az érett sajtok (többek között a cheddar, a mozzarella, a camambert, a brie, a Gruyere, a Stilton, a Boursault), de egyéb tejtermékek is.

A különböző, náthát és súlyosabb betegségeket okozó baktériumok és vírusok bármilyen felületen életben tudnak maradni órákon, bizonyos esetben napokon keresztül is. Gyakori kézmosással viszont 30-50 százalékkal kisebb esélyünk van arra, hogy megfertőződjünk. Ügyeljünk arra, hogy minél kevesebbszer nyúljunk az arcunkhoz, hiszen így terjed a legtöbb betegség.

A hosszú repülés átka

Négy óra mozdulatlanság egyenlő az életveszéllyel, azaz a mélyvénás trombózissal. Ha valaki a repülőgép szűk ülésében négy órát vagy még többet eltölt anélkül, hogy felállna és járna egyet, azt a kockázatot vállalja, hogy szélsőséges esetben az alsó végtag visszereiben megalvad a vér, és onnan esetleg a tüdőérbe jutva súlyos szövődményt okoz.

AP

Amikor a nagy távolságokat átívelő légiközlekedés mindennapossá vált, az orvosi szakirodalom is új fogalommal gazdagodott: a turistaosztály tünetcsoporttal. Ugyanis egyre gyakrabban fordult elő, hogy alsó végtagi visszérgyulladással szállítottak le utasokat a gépről. A sűrű széksorokba beszorított utasok zöme szinte meg sem mozdult órákon át. A helyzetet tovább rontja, hogy a repülőgépen szinte olyan száraz a levegő, mintha egyenesen a sivatagban üldögélnénk, ezért sok folyadékot kell fogyasztani. És arra sem árt figyelni, hogy a fedélzeten felszolgált, alkoholt tartalmazó italok szintén szárítanak.