Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"e066c3d8-2dfd-4c61-b8e1-35ab6fa7dae4","c_author":"Proktis-M ","category":"brandchannel","description":"Számtalan olyan egészségi probléma létezik, ami kezdetben csak kisebb kellemetlenséget okoz, így esetleg nem fordítunk időben kellő figyelmet a kezelésére és gyógyítására. Ezek az apróságok aztán igen kellemetlen, fájdalmas betegséggé is nőhetnek. Erre jó példa az aranyér, amiről nehezen beszélünk, pedig, ha időben és jól kezeljük, sok fájdalomtól, bosszúságtól és akár költségtől is megkímélhetjük magunkat.","shortLead":"Számtalan olyan egészségi probléma létezik, ami kezdetben csak kisebb kellemetlenséget okoz, így esetleg nem fordítunk...","id":"20250228_Mitol-gyullad-be-az-aranyer-proktis","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e066c3d8-2dfd-4c61-b8e1-35ab6fa7dae4.jpg","index":0,"item":"8103a6b8-f3b4-42f4-b55e-7e657addb35b","keywords":null,"link":"/brandchannel/20250228_Mitol-gyullad-be-az-aranyer-proktis","timestamp":"2025. április. 18. 14:30","title":"Mitől gyullad be az aranyér?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":true,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":true,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":"Proktis-M","c_partnerlogo":"a0e2b63f-e8d5-4c40-b3e8-aaa57a007b03","c_partnertag":""},{"available":true,"c_guid":"f2137d9a-1a06-4ac9-8acb-4c2e209c7e6f","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"Nápoly közelében történt a baleset. ","shortLead":"Nápoly közelében történt a baleset. ","id":"20250417_Legalabb-harman-meghaltak-miutan-lezuhant-egy-felvono-Olaszorszagban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f2137d9a-1a06-4ac9-8acb-4c2e209c7e6f.jpg","index":0,"item":"94f2bf0b-ed79-46e4-a80d-6fe1e5e1c4a8","keywords":null,"link":"/vilag/20250417_Legalabb-harman-meghaltak-miutan-lezuhant-egy-felvono-Olaszorszagban","timestamp":"2025. április. 17. 19:58","title":"Legalább négyen meghaltak, miután lezuhant egy felvonó Olaszországban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f99939e4-428a-4669-b78b-1304bb50993d","c_author":"Balizs Benedek","category":"sport","description":"Történelmi tettre készül Raphinha, a Barcelona brazil csillaga.","shortLead":"Történelmi tettre készül Raphinha, a Barcelona brazil csillaga.","id":"20250417_raphinha-barcelona-teljesitmeny-statisztika-aranylabda","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f99939e4-428a-4669-b78b-1304bb50993d.jpg","index":0,"item":"f85edb02-ab8a-4193-a84f-1d969909f127","keywords":null,"link":"/sport/20250417_raphinha-barcelona-teljesitmeny-statisztika-aranylabda","timestamp":"2025. április. 17. 17:21","title":"Egy éve még rajta nevettek az emberek, mostanra a legnagyobbakkal említik egy lapon","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"0008ffce-1bef-41c4-8be5-61851407a68e","c_author":"Kengyel Judith Gabriella - Szondy Máté - Zsila Ágnes","category":"360","description":"A Pride betiltása után az ELTE oktatói és kutatói szolidaritási nyilatkozatban álltak ki az egyetem azon hallgatói és munkatársai mellett, akik fenyegetve érezhetik magukat a diszkrimináció és a szabad véleménynyilvánítás korlátozása miatt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológus oktatóiként ezzel egyetértésben szeretnénk kifejezni, hogy a keresztény értékrenddel összhangban a szeretet minden formáját támogatjuk, míg a gyűlöletnek és a kirekesztésnek minden formáját elutasítjuk. Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes pszichológus egyetemi oktatók írása. ","shortLead":"A Pride betiltása után az ELTE oktatói és kutatói szolidaritási nyilatkozatban álltak ki az egyetem azon hallgatói és...","id":"20250418_lmbtq-keresztenyseg-Pride-kereszteny-allasfoglalas-pazmany-pszichologusok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/0008ffce-1bef-41c4-8be5-61851407a68e.jpg","index":0,"item":"b4312352-927d-40aa-8417-1c19850b4bbc","keywords":null,"link":"/360/20250418_lmbtq-keresztenyseg-Pride-kereszteny-allasfoglalas-pazmany-pszichologusok","timestamp":"2025. április. 18. 12:00","title":"Kiállhat-e egy hívő keresztény ember az LMBTQ-közösség mellett? ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"08d3ca31-eddd-48f7-9281-6ee55949a1f9","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Sokan vonják be a fogyókúrájukba a mesterséges édesítőszereket, abban bízva, hogy így kevesebb cukor kerül a szervezetükbe, és ez a kilókon is meglátszik majd. Egy amerikai kutatás azonban kimutatta, hogy egy népszerű cukorpótló éhessé tesz, így további étkezésre sarkallhat.","shortLead":"Sokan vonják be a fogyókúrájukba a mesterséges édesítőszereket, abban bízva, hogy így kevesebb cukor kerül...","id":"20250418_mesterseges-edesitoszerek-nagyobb-ehsegerzet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/08d3ca31-eddd-48f7-9281-6ee55949a1f9.jpg","index":0,"item":"bb1f57b7-3d1f-4784-89bc-06e57ca531e5","keywords":null,"link":"/tudomany/20250418_mesterseges-edesitoszerek-nagyobb-ehsegerzet","timestamp":"2025. április. 18. 08:03","title":"A nagy átverés: valójában még éhesebb lehet a cukorpótlótól","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"216d9cc3-31c8-463a-bec1-21079beccb7b","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Az egykori tévés újságíró elég zavaros, feltehetően ironikus posztot közölt a Facebookon, amiben Rákóczitól és Kossuth-tól Lázár Jánosig húz ívet.","shortLead":"Az egykori tévés újságíró elég zavaros, feltehetően ironikus posztot közölt a Facebookon, amiben Rákóczitól és...","id":"20250418_Havas-Henrik-Ha-Magyar-Peter-nyer-akkor-disszidalok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/216d9cc3-31c8-463a-bec1-21079beccb7b.jpg","index":0,"item":"646ff0bd-f02d-4483-a05f-44588f5cc8d0","keywords":null,"link":"/elet/20250418_Havas-Henrik-Ha-Magyar-Peter-nyer-akkor-disszidalok","timestamp":"2025. április. 18. 12:02","title":"Havas Henrik: „Ha Magyar Péter nyer, akkor disszidálok”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"623b27cc-0d65-4f75-8d0a-f8f3be80eddb","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Az amerikai Harvard Egyetem nagyszabású kutatásában három évtizeden keresztül figyelték meg több mint százezer ember táplálkozási szokásait, hogy kiderítsék, melyik étrenddel őrizhetjük meg legjobban az egészségünket. Kiderült, hogy még a mediterrán diétánál is van jobb. ","shortLead":"Az amerikai Harvard Egyetem nagyszabású kutatásában három évtizeden keresztül figyelték meg több mint százezer ember...","id":"20250418_ahei-mediterran-etrend-dieta-harvard-egyetem-kutatas-egeszseges-oregedes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/623b27cc-0d65-4f75-8d0a-f8f3be80eddb.jpg","index":0,"item":"6c128f50-6945-4d94-b6b1-3ef5003ec5e2","keywords":null,"link":"/elet/20250418_ahei-mediterran-etrend-dieta-harvard-egyetem-kutatas-egeszseges-oregedes","timestamp":"2025. április. 18. 07:30","title":"A Harvard tudósai megtalálták a legjobb étrendet az egészséges öregedéshez","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d10ecb51-31dc-450a-9885-7a9e38c7bd56","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Valóságos óceáni oázis alakulhatott ki a dinoszauruszokat kipusztító aszteroidának hála, mutat rá egy nemzetközi kutatás eredménye.","shortLead":"Valóságos óceáni oázis alakulhatott ki a dinoszauruszokat kipusztító aszteroidának hála, mutat rá egy nemzetközi...","id":"20250419_dinoszauruszok-kihalas-aszteroida-mexikoi-obol-chicxulub-krater-becsapodas-utani-elovilag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d10ecb51-31dc-450a-9885-7a9e38c7bd56.jpg","index":0,"item":"7228bcb4-c393-4ee4-b186-386d95beef61","keywords":null,"link":"/tudomany/20250419_dinoszauruszok-kihalas-aszteroida-mexikoi-obol-chicxulub-krater-becsapodas-utani-elovilag","timestamp":"2025. április. 19. 08:03","title":"Csak most derült ki valami jó a szörnyű pusztítást okozó, dinoszauruszokat elsöprő aszteroidáról","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Az idei orvosi Nobel-díjakat az immunrendszer vizsgálatával érdemelték ki az érintettek, a felfedezések ugyanis új utat nyitottak a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésének és terápiájának fejlődésében. A Nobel-díjas kutatásoknak a vakcinálásban lehet szerepük.
Testünk védelmét bonyolult folyamatok irányítják: számos sejtféleség és különböző molekulák kölcsönhatása alakítja ki a megfelelő immunválaszt. Ennek kutatásáért, pontosabb feltérképezéséért pedig Nobel-díj jár. Ahogy az már hétfőn kiderült, ezúttal az amerikai Bruce Beutler és a luxemburgi születésű Jules Hoffmann a kanadai Ralph Steinmannal – ő már nem érhette meg a kitüntetést, három nappal azelőtt meghalt – megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Mindhárom tudós az immunrendszerrel kapcsolatos kutatásaik miatt érdemele ki a díjat, nekik köszönhetően ugyanis új terápiák jelenhetnek meg a fertőzések, a rák és a gyulladásos betegségek megelőzésében, az immunitás aktiválásához szükséges alapvető elemek azonosítása végett.
Bruce Beutler
AP
Az immunrendszer működése eddig sem volt fehér folt, ám a mostani eredményeknek a vakcinálásban lehet gyakorlati szerepük. Az MTI-nek nyilatkozó Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója szerint a három Nobel-díjas kutatásainak a vakcinációban lehet gyakorlati szerepe. A dendritikus sejteken (az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal) keresztül kifejlesztett védőoltások nemcsak a fertőző ágensek ellen, azaz a baktériumok és a vírusok ellen lehetnek hatékonyak. Egyre inkább próbálkoznak a tumor elleni vakcinációval és ebben a dendritikus sejt főszerepet játszik – hangsúlyozta Falus.
Az immunrendszerünknek tehát az a dolga, hogy megvédjen minket az idegen anyagoktól, fertőzésektől, de a belső veszélytől is, mint például a ráksejtektől. Az egész testet behálózó hadseregként, különböző feladatokra szakosodott, más és más fegyverrel bíró egységek veszik fel a küzdelmet a kórokozók különböző fajtáival szemben. A jól működő védekezőrendszer tehát képes megkülönböztetni a szervezet anyagait az idegen anyagoktól, majd a felismerés után eltávolítja ezeket. (Természetesen előfordulhat az is, hogy összezavarodik a testünk védelméért felelős rendszer, és a szervezet saját anyagi ellen fordul, vagy olyan anyagokat kezel ellenségként, amelyek amúgy teljesen ártalmatlanok lennének. Ez történik az autoimmunbetegségeknél – például a szklerózis multiplex –, amelyek a lakosság 6-7 százalékát érinti. De az allergiát is az immunrendszer nem megfelelő működésével magyarázzák: a védekezőrendszerünk ezesetben egy amúgy ártalmatlan anyagot – például pollent, port, állati szőrszálat – néz ellenségnek, és túlzott reakcióval csap le rá.)
Falus András akadémikus szerint az eddig tudás ellenére is óriási előrelépést jelent az idei orvosi-élettani Nobel-díjasok munkássága, mégpedig a velünk született és szerzett immunitás megértésében. A veleszületett immunitás olyasféle akadály, mint a határon a szögesdrót, amelyik nem enged át senkit. Mostanság tudtuk csak meg, hogy a nem specifikus veleszületett immunválasznak ennél sokkal fontosabb, illetve célirányosabb funkciói is vannak, mégpedig az, hogy mintázatokat ismer fel.
Bruce Beutler és Jules Hoffmann
AP
A legfontosabb, amit a veleszületett immunitás felfedez az, hogy veszély van. A danger (veszély) hipotézis szerint nemcsak az idegent ismeri fel az immunrendszer, hanem a veszélyest is, tehát egy olyan kognitív funkcióra képes, amelyben a mintázatát ismeri fel ennek a veszélyes anyagnak. E felismerést főleg a dendritikus sejtek végzik, amelyek határfelületet képeznek a veleszületett immunitás és a legspecifikusabb antitestek, a T-sejtek között. A dendritikus sejt ugyanazokból az őssejtekből alakul ki a csontvelőben, mint a monociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) és a makrofágok (falósejtek).
A velünk született immunitás a fagocitákra, míg a szerzett immunitás a limfocitákra épül, ami egy másik fehérvérsejt-típus. Azaz, amikor a kórokozó a szervezetbe kerül, az a limfociták átalakulását indítja el. Ennek a folyamatnak a végén válik képessé a limfocita arra, hogy az adott idegen anyagra kialakítsa a hatásos pusztító mechanizmust. Így jönnek létre az immunglobulinok, amelyek a konkrét baktérium vagy vírus ellenanyagai. És még egy érdekesség: a memeóriasejtek – ezek is a limfocitákból alakulnak ki – tovább keringenek a szervezetben, s mivel emlékeznek egy-egy adott kórokozóra, egy újbóli találkozás alkalmával sokkal gyorsabban képesek aktiválni a szükséges immunválaszt.
Ralp Steinman
AP
Jules Hoffmann génmódosított muslicákat vizsgált, hogyan küzdenek a fertőzések ellen. Ekkor talált rá – azaz 1996-ban – az úgynevezett Toll génre és annak fehérje termékére, és állapította meg, hogy a Toll gén aktiválása elengedhetetlen a sikeres védekezéshez. Hasonló mutációt fedezett fel a másik díjazott, Bruce Beutler, aki munkatársaival 1998-ban érte tetten egereknél a Toll gén hasonmását. Mindez azt bizonyította, hogy az emlősök és az apró gyümölcslegyek is hasonló molekulákat használnak veleszületett immunrendszerük aktiválására.
A már elhunyt Ralp Steinman 1973-ban fedezett fel egy új sejttípust, amelyet dendritikus sejtnek nevezett el. Feltételezte, hogy az immunrendszer fontos eleme lehet, ezért megvizsgálta, hogy ezek a sejtek képesek-e aktiválni a T-sejteket, amelyeknek kulcsszerepe van a szerzett immunitásban. Laboratóriumi kísérleteiben kiderült, hogy a dendritikus sejtek jelenléte a T-sejtek élénk válaszát váltotta ki.