Ha bármelyik szervünket, testrészünket fokozottan használjuk, túlerőltetjük, az természetesen elfárad. Nincs ez másképpen a szemünkkel sem. És az, aki irodai munkát végez, igen sokszor szenvedhet a túlságosan igénybe vett szem okozta, kellemesnek egyáltalán nem nevezhető tünetektől. A nem éppen szembarát cselekedetekből pedig akár mindennapra juthat, több is. Ilyen lehet a sötétben, megfelelő háttérvilágítás nélküli tévézés, a huzamosabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, de ugyanolyan káros lehet a túl száraz szobai levegő, a légszennyezettség és a dohányfüst is.

Sokan ilyenkor nyúlnak a műkönnyért, amelyből többféle is kapható a patikákban recept nélkül. "Noha ezek a folyadékok valóban a fokozott igénybevétel miatt kiszáradó szemtünetek enyhítésére szolgálnak, csak annyira hatásosak, mint a fáradt agynak a kávé" – szögezi le Kabai Magdolna szemész szakorvos.

AP

Mindenki rövidlátó lesz

A szemünk eredetileg úgy lett „megtervezve”, hogy mind közelre, mind távolra egyformán jól lássunk. A naponta legalább három órát számítógép előtt töltő emberek mintegy 90 százalékát érinti a krónikus szemfáradtság. A legtöbb szemorvos egyetért abban, hogy a zárt térben, mesterséges fények között, és számítógép előtt eltöltött idő nagymértékben hozzájárul a miópia, azaz a rövidlátás kialakulásához.

De miért is lehet ellenségünk a monitor? Az alapvető probléma, hogy a számítógép képernyőjén nem ugyanúgy látjuk a betűket, mint például egy újságban, nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. Emiatt a szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell. Ez pedig állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.

Ezért is fárasztó, ha sokáig azonos irányba és változatlan távolságra nézünk, és főleg a közeli tárgyak hosszas nézése okoz nagyobb megterhelést, mivel állandó aktivitásra ösztönzi a sugárizmot, majd a hosszas alkalmazkodás következtében görcsösen összerándul. A szem átmenetileg rövidlátóvá válik, és a távolabbi tárgyak képe elhomályosodik. Általában fejfájás, fáradtság jelentkezik, s a nézett tárgy a valódi helyénél távolabbinak és kisebbnek tűnik.

Így nem meglepő, hogy az irodai munkát végzőknél általában kis mínusz dioptriát – ellustul a szemük, ez okozza a rövidlátást – állapítanak meg. A látásromlás pedig azért írható egyértelműen az életvitel rovására, mert ezeknél az embereknél nem figyelhető meg családi halmozódás. Erre a látászavarra azonban ritkán írnak fel szemüveget, és még ritkábban használják az érintettek, mert közelre jól látnak, és ez pont elég a munkavégzéshez. Gond akkor van, ha az öröklött hajlam is megvan, ebben az esetben a környezeti ártalmak felgyorsíthatják a látásromlást.

Horváth Szabolcs

Akaratlan hunyorítás

További problémák előidézője, hogy hajlamosak vagyunk hunyorítani – és észre sem vesszük –, amikor a számítógépet bűvöljük. A hunyorítással ugyanis javítjuk a látásélességet, mert segít kiszűrni a fókuszon kívüli tárgyakat, másrészt mérsékeljük a zavaró fényvisszaverődéseket. A hunyorítás azonban a pislogás gyakoriságának csökkenéséhez vezet – a normálisan percenként 6-12 pislogás akár 1-2 alkalomra csökkenhet, ha belefeldkezünk a látottakba –, így elmarad a szem felszínének időről-időre szükséges újranedvesítése. Így a szemszárazság szinte garantált. Ennek következtében a szemfelszínt borító könnyfilm – pislogás nélkül 20 másodperc alatt elpárolog – állandó megújulása elmarad, a gyorsabb könnypárolgásra a szem fokozott termeléssel igyekszik válaszolni.

Átmenetileg megoldás lehet a szemcsepp, és szerencsére ritkán lesz ebből súlyosabb probléma, de zavaró lehet, és fájdalmas is. A szárazság állandó izgalmi állapotot jelent a szemfelszín számára, ennek következtében a szaruhártya és a kötőhártya területén gyulladás alakulhat ki. A hosszan tartó könnyhiány végül kikezdheti a szaruhártyát fedő hámsejteket is, ami hegesedés miatt látásromlást, homályos látást eredményezhet.

Ez a látás hónapja

Most viszont egy egész hónapunk van rá, hogy ellenőriztessük a látásunkat, számtalan helyen az országban. Amennyiben az ellenőrzést végző optometrista vagy szemorvos szembetegséget talál, további szemvizsgálatot javasol és az érdeklődőt szakorvosi rendelésre irányítja.

A cél felhívni a figyelmet a rendszeres látásvizsgálat fontosságára. Felmérések szerint ugyanis az emberek több mint 50 százalékának lenne szüksége valamilyen látáskorrekcióra, ezzel szemben itthon például közel 1,5 millióan még sosem vettek részt szemvizsgálaton. Ráadásul nemcsak egy esetleg később súlyossá váló szembetegség, hanem a cukorbetegség vagy akár a magas vérnyomásra utaló jelek is kiderülhetnek. A gyakori fejfájás, rossz közérzet kiváltó oka sok esetben az éleslátás és dioptriakorrekció hiánya, vagy a nem megfelelő szemüveg. A legnagyobb hiba például, ha valaki előre gyártott szemüveget hord – a szemüveget ugyanis az egyén adottságai, fiziológiás jellemzői alapján készítik, hiszen a két szem távolsága páciensenként eltérő, akárcsak a két szem dioptriaigénye. Az előre gyártott egyenszemüvegek azonban az átlagos adatokat veszik figyelembe.