A simogatás fizikai és érzelmi élmény is egyben, ami rendkívül bonyolult agyi folyamatokat vált ki. A Göteborgi Egyetem Sahlgrenska Akadémiáján található Fiziológiai és Idegi Tudományok Intézetének tudósai MR-vizsgálatok segítségével tanulmányozták, miként reagál az emberi agy a lassú, gyengéd és a gyors simogatásra. Érthető módon az agy a lassú cirógatásra reagált leghevesebben. Ennél meglepőbb azonban, hogy hasonló hatás kiváltásához elég volt az is, ha a kísérletben részt vevők egy másik embert néztek, akit éppen simogattak.

"A cél az volt, hogy megtudjuk, miként dolgozza fel az agy az érzéki ingereket, a végén pedig kiderült, hogy agyunk legalább annyira reagál a látott ingerekre, mint az érzékeltekre" – nyilatkozta India Morrison, a kutatásban részt vevő egyik szakértő. "Direkt érzéki bőringerek nélkül is átélhetjük tehát az érzelmi hatást, csupán azzal, ha látjuk, hogy mást simogatnak."

Összehasonlításképpen az önkénteseknek végig kellett nézniük egy videót, amelyben egy kéz egy élettelen tárgyat simogat. Ebben az esetben az agy feleannyira sem reagált hevesen, mint az élő embereknél. "Ez arra enged következtetni, hogy agyunk arra van beállítva, hogy képesek legyünk átélni más emberek érzéki ingereit, ami teljesen új megvilágításba helyezheti az empátia kialakulásának folyamatát" – tette hozzá Morrison. A szakértő szerint nagyon fontos, hogy megértsük a különböző érintések jelentőségét, ennek segítségével tudjuk, hogy két ember milyen kapcsolatban áll egymással.

AP

A kutatás részletes leírása a Journal of Neuroscience című szaklapban olvasható.