Szagérzékelésünket a különböző anyagokból felszabaduló mikroszkopikus részecskék váltják ki – magyarázza Henry Sharp fül-orr-gégész szakorvos. A sejtek elektromos jelet küldenek az agy alsó részén elhelyezkedő területre, a szaglógumóba, amely kifejezetten a szaglásért felelős. A szaglást az ételek rágása is kiválthatja a szájpadlást és az orrot összekötő csatornán keresztül.

A szagérzékelést a nátha gyakran befolyásolja ideiglenesen, mert a légutak a többlet nyáktól elzáródnak, az orr nyálkahártyája pedig gyulladásba jön és megduzzad. A szaglásvesztés azonban egyes esetekben állandósulhat. A szakértők szerint e problémák többsége kezelhető, amennyiben idejében felfedezik. George Murty, a Leicesteri Egyetemi Kórház fül-orr-gégésze éppen ezért azt javasolja, hogy ha nátha vagy influenza után hat hétnél tovább tapasztalunk rendellenességet, vagy hirtelen érzékelünk valamilyen problémát, feltétlenül forduljunk orvoshoz.

A szakértők számos olyan okot ismernek, amelyek akár ideiglenes, akár maradandó szaglásvesztést okozhatnak. Ilyen például a túl sok takarítás. Az erős tisztítószerek heti néhányszori használatából eredő toxikus gázok károsíthatják az orr finom nyálkahártyáját és az orr érzékelősejtjeit. A szaglás helyreállása attól függ, mióta tapasztalja a beteg a rendellenességet, és milyen mértékben károsodtak a sejtek – a szaglásvesztés akár maradandó is lehet.

A cukorbetegség egyik hosszú távú szövődménye, a neuropátiának nevezett idegkárosodás gyakran jár a kézfejben, lábszárban és lábfejben érzett fájdalommal és zsibbadással. A károsodás azonban egyes esetekben az orr érzőidegeire is kiterjedhet.

A nők közel 30 százaléka tapasztal szaglásvesztést a terhesség időszakában, különösen a második és harmadik harmadban. Ennek oka az, hogy a megemelkedett ösztrogénszint fokozott véráramlást eredményez a szervezetben. Ennek hatására aztán az orr nyálkahártyájának hajszálerei megduzzadnak, és elzárják az orrba kerülő apró részecskék útját.

sxc.hu

A magas vérnyomás elleni gyógyszerek javítják ugyan a szívműködést, a szagérzékelést azonban nem. Bár ritka, de egyes szívgyógyszerek dokumentált mellékhatásaként jelentkezhet szaglásvesztés. Szerencsére ez a rendellenesség a gyógyszer cseréjével gyorsan helyreállítható.

Nem érdemes sokáig tűrni a fogfájást – nemcsak fájdalmas, hanem szaglásunkat is befolyásolhatja. Fertőzés akkor alakul ki, amikor a baktériumok elszaporodnak a fogakban vagy a fogínyben. A baktériumok az arcüregbe is átterjednek, ahol gyulladást, fájdalmat, lázat és szaglásvesztést okozhatnak.

A látás és a hallás romlása mellett a csökkent szagérzékelés is az öregedés velejárójának számít. A rendellenesség a 60 éven felüliek közel 25 százalékát érinti, és ez az arány 80 és 97 év között 62,5 százalékra is emelkedhet. Ez azzal magyarázható, hogy az öregedéssel a szaglógumóban lévő rostok száma csökkenni kezd, ezért kevésbé érzékennyé válunk a szagokra.

A B12 vitamin egyik legfontosabb feladata kétségtelenül a vörösvérsejtek termelése, de a szagérzékelésben is szerepet játszik. A vitamin segít megóvni az idegeket körülvevő és védő hüvelyt, és létfontosságú szerepük van az elektromos jelek továbbításában, beleértve az orr és az agyi szaglóközpont között átadott jeleket. A rendellenesség akkor alakul ki, amikor az élelmiszerekben található vitamin nem szívódik fel a vékonybélben, amit általában az öregedés és a refluxbetegség elleni gyógyszerek okoznak.

A kutatók régóta próbálnak olyan módszereket kifejleszteni, amelyekkel a legkorábbi stádiumában kimutatható a Parkinson-kór. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a szaglásvesztés már akár évekkel megelőzheti a klinikai tünetek megjelenését. A szaglásvesztést ugyanaz a betegségfolyamat okozza, amely a Parkinson-kór jellegzetességének számító mozgásproblémákhoz is vezet. A betegség alapvetően a dopamintermelő agysejtek számát csökkenti. Ez a vegyület szabályozza az idegsejtek közötti kommunikációt. A szagérzékelés elvesztése az Alzheimer-kór, egy másik neurodegeneratív betegség esetén is az egyik legkorábban jelentkező tünetnek számít.

Az orrmelléküreg-gyulladás fejfájáshoz, lázhoz és szaglásvesztéshez vezet, ami súlyosabb, mint amit egyszerű nátha esetén tapasztalunk. Ha az orrmelléküreg gyulladása makacs és nem kezelik, orrpolip alakulhat ki. Mivel ezt krónikus gyulladás okozza, az orvosok általában szteroidokkal vagy műtéttel kezelik. A beteg szagérzékelése általában helyreáll.

A Montreali Egyetem egyik kutatása szerint a közepes-súlyos fejsérülések bármelyike okozhat szaglási rendellenességet. A fejet ért ütés következtében ugyanis az agy elmozdul a koponyában, minek következtében az orrot és az agyat összekapcsoló finom idegrostok elszakadnak. Ilyen esetben sajnos nincs gyógymód, de az esetek közel 39 százalékában az idegek regenerálódnak, ez azonban akár három évig is eltarthat a sérüléstől számítva.