Bár Jean-Martin Charcot korai tanulmányaiban a páciensek állapotának javulásáról számolt be, halála miatt nem tudott szélesebb körű kutatásokat folytatni. Most azonban a Rush Egyetem Egészségügyi Központjának tudósai megalkották a szék 21. századi másolatát és rájöttek, hogy bár a szék valóban enyhíti a betegség tüneteit, a javulás nem a vibrációnak, hanem a placebo hatásnak, vagy más tényezőknek köszönhető.

"Modern eszközök segítségével újraalkottuk Charcot székét, kíváncsiak voltunk ugyanis, hogy valóban javíthatja-e a Parkinson-kórban szenvedő betegek állapotát" – nyilatkozta Christopher G. Goetz, a kutatás vezetője. "Mivel a székben kezelt és a kontroll csoport tagjainak állapota egyaránt javulást mutatott, így kizárható, hogy a vibrációs szék enyhítene a tüneteken."

Charcot betegei arról számoltak be, hogy a hosszú vonat- és kocsiutak alkalmával fájdalmas és kellemetlen tüneteik enyhülnek és a javulás még az út befejezése után kicsivel is érezhető. A neurológus ezért úgy alkotta meg székét, hogy az a lehető legjobban szimulálja az utazás közbeni rázkódást. A mostani kutatás során Goetz és kollegái 23 véletlenszerűen kiválasztott Parkinsonos beteget osztottak be két csoportba: a betegek egy része a vibrációs székben, a többiek egy hagyományos székben vettek részt a kezelésen. A kezelés alatt a tudósok madárcsicsergést és más természetes hangokat játszottak le a pácienseknek.

A napi 30 perces kezelés meglepő módon mindkét csoport tagjainál javulást hozott: egy hónap elteltével a motoros funkciók javultak, a betegek depressziós és szorongásos tünetei enyhültek, és a páciensek kevésbé voltak fáradtak és feszültek. "Charcot megfigyelései tehát helytállóak voltak, még akkor is, ha a jótékony hatás nem a vibrációs széknek köszönhető" – foglalta össze Goetz. "Valószínűbb, hogy a relaxáció és a hangterápia hozta meg a kívánt enyhülést."

A kutatás részletes leírása a Journal of Parkinson's Disease című szaklap áprilisi számában olvasható.