Tudományosan is egyértelműen bebizonyították már: az elhízástól egyenes út vezet a cukorbetegséghez, s a kóros túlsúly megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, többfajta rák és más, életünket jócskán megrövidítő, vagy legalábbis megkeserítő testi problémák fellépésének kockázatát is.

hvg.hu archív

„Aki elhízott, az várhatóan 9 évvel lesz rövidebb életű, mint az, aki megőrzi normális testsúlyát. Az elhízottak, a cukorbetegek körében az átlagosnál jóval nagyobb a magas vérnyomás, szívbetegségek, az agyvérzés, a demencia, a rák, a vakság és a veseelégtelenség kockázata. A cukorbetegek többségénél idegrendszeri károsodás lép fel, emésztésük lelassul, szexuális zavaraik támadnak" – figyelmeztetett Filippo Ongaro.

Mint mondta, az utóbbi évek kutatásai nemcsak az elhízás káros következményeire mutattak rá, hanem megmutatták azt is, hogyan állíthatjuk meg, sőt fordíthatjuk meg ezt a világméretű tendenciát. "A rendszermedicina módszereit követve, körültekintően megállapított, testre szabott étrenddel és életmódprogrammal azonban nemcsak megelőzhetjük a bajt, hanem a már krónikus betegségben szenvedőknél is látványos javulást érhetünk el" – fogalmazott Filippo Ongaro, a rendszerszemléletű orvoslás egyik első európai képviselője.

A szakember az Európai Űrközpont, az ESA rehabilitációs orvosaként szerzett egyedülálló tapasztalatokat az életmód és a várható élettartam, illetve életminőség összefüggéseiről. Most a rendszermedicina módszertanát, s egy új tudományág, a nutrigenomika eredményeit ülteti át a Quintess Egészségközpont mindennapi orvosi gyakorlatába.

A nutrigenomika azt vizsgálja, hogyan hat táplálkozásunk a gének kifejeződésére, azaz arra: beteljesednek-e a génjeinkben lehetőségként kódolt hajlamok, vagy sem. Kiderült, hogy testünk számára messze nem a táplálék energia- (kalória-) tartalma a legfontosabb, hanem a tápanyagok által hordozott molekuláris információ, amely végső soron a sejten belüli mechanizmusokat szabályozza. Ha ez az információ sejtjeink számára nem felismerhető, nem megfelelő, akkor elindul egy lassú, de progresszív folyamat – a sejtek egyensúlya felborul.

Ongaro szerint folyamatos vonal húzható az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség között. Nem véletlen, hogy az USA-ban a diabetes és az obesity (=elhízás) szavak összevonásával új terminust kovácsoltak erre a kórképre: diabesity-ről beszélnek Az orvos dolga, hogy megállapítsa: az adott páciens ennek a vonalnak melyik pontján áll, s hogy az elhízás és az esetleges krónikus betegségek hátterében milyen súllyal esik latba a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány, a genetikai hajlam, netán endokrin zavar vagy pszichiátriai probléma. A rendszermedicina alapelve: ne a tüneteket kezeljük, hanem tárjuk fel a baj gyökerét.