A játékosság és a humor egyre merészebben jelenik meg a magyar boros palackokon, de a klasszikus ábrák, a borász aláírását megörökítő címkékből is találunk jónéhányat. A Budavári Borfesztiválon járva amint rákérdeztünk egy pincészetnél a borcímkék történetére, a borász szeme felcsillant, annyira, mintha a préselési eljárásról, vagy a cukorfokról faggattuk volna őket. Pedig mi a dolga a címkének: eladni a nedűt. Az értékesítéstámogatásnál azonban sokkal több fér rá 70x110 miliméterre.

Nyakas, mint a ló

TSZ volt régen a Nyakas pincészet földbirtokán Tökön. A termelő szövetkezet elnökeinek hobbija pedig az, hogy díjnyertes lovakat tenyésszenek. A nyolcvanas években a helyi Patkó csárda a német turisták részére számos pusztaprogramot kínált, köztük természetesen ménesmustrát is. De mi köze mindennek a Nyakas-borcímkéhez? Hát a ló.

Az első Nyakas-címkék 1997-ből

Nyakas borászat

A termelő szövetkezet megszűnt, a lovak szeretete maradt, nem csoda, hogy 1997-ben a szőlőtermesztésből kikerülő első palack borokra a pincészet vezetősége is a nemes állatot akarta biggyeszteni. László Attila, a Nyakas képviselője a Budavári Borfesztiválon a kérdésünkre elárulta, hogy a most látható „száguldó pacifej” csak 2004-ben került az üvegre, de a legelső időkben még kézzel rajzolt paripákkal illusztrálták a budai borvidék nedűjét. Azóta csak egy újítás történt, méghozzá 2011-ben, amikor a rozéjukat címkézve rájöttek, hogy egy kivágással oldják meg a lófej árnyalatát: a bor színe tölti ki a sziluettet.

Sauska. Pont

A lyukas dizájnban Sauskáék alkottak nagyot a pontjukkal a címke közepén. A fiatal borászatnak szüksége volt egy ütős ötletre, hisz a kilencvenes évektől egyre fejlődő magyar piacon csak 2007-ben kezdtek el helyezkedni. Sauska Krisztián nem a tradíciókra alapozott, hisz nem is volt boros tapasztalata – az USA-ban csinálta meg a szerencséjét fénycsőgyártásból.

Villányban ultramodern pincészetet rendezett be, a palackokon látható lyukacskának pedig filozófiája van: a tökéletességre való törekvést, az örök keresést szimbolizálja Katona Dániel értékesítési igazgató elmondása alapján. A fiatalosság, a szabad gondolkodás, a mérnöki háttér is visszatükröződik a borokon, nem hiába alkalmaznak prímszámokat a borfajták megjelölésére. Minél alacsonyabb a szám, annál jobb a minőség.

Gere és az örök Kopár

gere.hu

A villányi Gere Attila borok címkéi közül a Kopár az egyetlen, ami nem Ipacs Géza, a híres borcímke-grafikus keze munkája. A fehér alapon archaikus vörös betűkkel szereplő feliratot a borász állítólag egy külföldi útjáról „hozta magával”, még 1987-ben. „Körülnézett, máshol hogy néznek ki a címkék, mert itthon még egyáltalán nem volt kultúrája az ízléses arculatnak” – meséli Gere Andi, a borászfamília marketingért felelős tagja. Később, amikor Ipacshoz fordultak, hogy a többi fajtának tervezzen új ruhát, a Kopárt nem engedték átalakítani.

Ipacs Géza címkészete

Személyes ügy, nem esztétikai. Ipacs Géza legalábbis ebben látja a borcímkék lényegét. A grafikus csaknem tíz éve adta fejét a borok öltöztetésére, a St. Andrea Akutyafáját-jával pedig rögvest valami szokatlant alkotott 2004-ben. „A humor nem volt jellemző sem itthon, sem máshol a borcímkékre, először sokan meg is ütköztek rajta” - meséli Ipacs, aki több száz magyar borcímkét talált már ki azóta. Lőrincz György, az egri borász szavajárása adta az ötletet a vörösbor nevéhez, Ipacs ugyanis az embert nézi a borban. Abban pedig állítólag ott az igazság. A sikere saját bevallása szerint ennek köszönhető: „van, hogy egy egész napot eltöltök a borásszal, aki sokszor megtorpan, ha az arculati elemeken ki kell fejeznie önmagát”. A grafikus a személyes beszélgetés során kideríti, hogy milyen attitűd jelenjen meg a palackon: ami a legjellemzőbb a készítőre. Így került hajókormány a balatoni Bujdosóék üvegeire, mivel kibökték, hogy gyerekkorukban imádtak a vízen lenni, és az első minimál címke Demeter-féle maszkulin XY is az ő munkája 2003-ból. Ipacs ötlete volt a gonzó-márkázás: három évvel ezelőtt jött Bolyki Jánosnál a Hazug mókus nem tűri az erdőt, az Ördöngős, mint egy nyúl, amelyek egy álközmondással és egy fiktív történettel gazdagítják a borarculatot. Nemsokár a Keselyű nem kér uborkát fantázianevű palackból is lehet már kóstolni. Zekket, a nyulat pedig először saját szórakoztatására találta ki, Zwack Izabellának viszont annyira megtetszett, hogy borválogatásán már ott díszeleg. Ezek az ötletek Ipacs szerint azért kedvesek a fogyasztóknak, mert pajkosságot visznek a néha túl komolyra vett, sommelier-i magaslatokba emelt borozásba. Zekk, a nyúl is borra került Ipacs Géza

Bősz Adrián, a bátai

A Szekszárd-környéki fiatal borásznak konkrét elképzelései voltak a címkéjéről. „Legyen rajta valami bátai” – ehhez ragaszkodott Bősz, amikor a hímestojásokról ismert vidék díszítésnél kötött ki, híven a szülő- és szőlője termőföldjéhez. A cirádás minták alatti cikornyás betűk jelzik a fajtát, és az sem baj, hogy nem olvashatóak első ránézésre. A márka viszont modern tipológiát kapott, ez közös minden üvegen, a prémium borok bátai élővilágot ábrázoló vignettáin is a vastagon szedett kisbetűs név jelenik meg, így tökéletesen megvalósítja a címke értékesítéstámogató funkcióját.

Vágvölgyi Péter tervezte Bősz Adrián cimkéit

Bősz Adrián

Janus-arc

Szocreál. Ez az első gondolat. Inkább szecessziós – vágja rá Pécsi-Szabó Dénes, a villányi Janus borház képviselője, amikor rákérdeztünk a címkestílusra. A fiatalember egy filmes barátjával dugta össze a fejét, amikor ki kellett találni a borok öltözetét, és tökéletesen el szerettek volna rugaszkodni a hagyományos, magyar polcokon megszokott látványtól. „Kenczler Marcinak semmi köze sem volt előtte a borokhoz, és ez volt a lényeg” – árulta el Pécsi-Szabó. A márkanév betűtípusa alá fajták szerint ikonokat sorakoztattak fel, méghozzá a jellegükhez hűen, ezért látható a Syrah-n keleti mintázat, a Pinot noir-on girbe-gurba a bohém játékosságot szimbolizálva. A híres külföldi borblogger is beleszeretett, Ryan Opaz egy külön bejegyzést szánt a Janus-címkéknek a kritikái között.

Borász ikonográfia

Kenczler Marci