A közleményben az olvasható, hogy a fertőző májgyulladásban (krónikus vírushepatitiszben) szenvedő betegek kezelését és követését a kezelőorvosok számára kötelező szakmai protokollok szabályozzák. Az eljárás részeként időszakonként speciális laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni, és ezek eredménye alapján döntenek a további kezelésről. A vizsgálatok néhány országos feladatot ellátó laboratóriumban történnek, ott azonban nem áll rendelkezésre az elkülönített, csak erre felhasználható keret. Így az egyes intézmények aktuális pénzügyi helyzetének függvénye, hogy az összegyűjtött mintákat mikor tudják megvizsgálni.

Mint írták, az átlagosan egy, esetenként három-négy hónapos késlekedés miatt a kezelőorvosok nem tudják betartani a szakmai protokollban előírtakat, ami akadályozhatja a betegek optimális kezelését. Emiatt olykor több hónapos továbbkezelés szükséges, ami a gyógyszerezésben évente 100-125 millió forintos többletkiadást jelent az egészségbiztosítónak - figyelmeztettek az ombudsmani jelentés kivonatában.

Az alapjogi biztos állásfoglalása szerint ha az állam megalkot egy szabályt, követendő módszert és eljárásrendet, és azt a jogalanyok egy pontosan meghatározható körének kötelezően alkalmaznia kell, akkor köteles a végrehajtást lehetővé tevő eszközökről gondoskodni. Ez vonatkozik a vírushepatitisz kezelésének és követésének esetére is - tették hozzá.

Az ombudsman szerint a jelenlegi helyzet ellehetetlenítheti a szakszerű és jogszerű eljárást, sértve a jogbiztonság elvét. Ezért az alapvető jogok biztosa felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a szakmai szervezetek bevonásával kezdeményezze a vírushepatitisz diagnosztika finanszírozási rendszerének teljes felülvizsgálatát, és fontolja meg, hogy ezt a keretet más költségektől elkülönítve kezeljék.