A sportolóknál gyakori keresztszalag-szakadás után gyakran labilissá válik a járás, a láb időnként félrecsúszik. A jelenség annyira érdekelte Johan Bellemans és Steven Claes sebészeket, hogy kutatásba kezdtek. Eredményeik szerint ilyenkor előfordul, hogy nemcsak a keresztszalag szakad el, hanem az elülső oldalszalag is sérül, ezért veszíti el a láb az oldalirányú stabilitását.

A francai Paul Ferdinand Segond sebészorvos már 1879-ben említette, hogy lennie kell a térdben egy másik tartószalagnak is. A Leuvenben térdgurunak is nevezett Bellemans és kollégája most elkészítette "a szalag első összefoglaló anatómiai leírását" – írják a közleményben.

A sebészek 41 holttest térdét vizsgálták meg, és negyvennél meg is találták az elülső oldalszalagot. A kutatás azt is kimutatta, hogy a keresztszalag-műtétek utáni bizonytalan járást az anterolaterális szalag sérülése okozza. Az új testrész leírása a Journal of Anatomy című szaklapban jelent meg.

Az új ínszalag bemutatása nem győzte meg Friedrich Paulsent, az Erlangeni Egyetem tanárát, a Német Anatómiai Társaság egyik vezetőjét. Még nem olvasta ugyan a szaklapban megjelent tanulmányt, de elsőre "nem tudja elképzelni, hogy valami újat fedeztek volna fel". Az ismeretes, hogy az elülső és a hátsó térdszalag különböző részekből áll, és Paulsen szerint nem zárható ki, hogy "egy már ismert dolog kapott új nevet".

A brit Anatómiai Társaság szerint azonban az új kutatás eredménye "pezsdítően hat": az orvostársadalom figyelmét arra hívja fel, hogy "a rendkívül fejlett technika ellenére az emberi test anatómiájáról még nem tökéletesek az ismeretek".

Claes és Bellemans most azt szeretné kutatni, hogy felfedezésüknek milyen gyakorlati haszna lehet. Olyan sebészi eljárásokon dolgoznak, amelyekkel az új ínszalag sérüléseit lehet gyógyítani. Munkájuk áttörést jelenthet a súlyos keresztszalag-sérülések kezelésében.