szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Argentin paleontológusok a világ legősibb nyilvános latrináját tárták fel: a 240 millió éves árnyékszéket a dinoszauruszok korában élő növényevő állatok használták. A felfedezés a legkorábbi ismert bizonyíték arra, hogy egyes állatcsoportok közös helyen székelnek. Ezt a jó szokásukat a mai napig megtartották például a lovak, az elefántok vagy a tapírok.

Az argentin tudományos és technológiai nemzeti tanács kutatócsoportja Lucas Fiorelli vezetésével a La Rioja tartományban fekvő Chanaras Formation nevű, különösen gazdag őslénytani ásatási helyen tárta fel a Dicynodon őshüllők illemhelyét.

Különböző formájú, méretű és színű ürüléket rejt az őslatrina, négyzetméterenként akár 90 darabot is. Egyes darabok hosszú és keskeny alakúak, mások oválisak voltak, találtak több kilogrammnyi súlyút és 40 centiméter szélességűt is – írták a szakemberek a Scientific Reports tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Semmi kétség, hogy a „tettesek” a 240 centiméternél is hosszabb dinodontoszauruszok voltak, amelyek az első dinoszauruszok között éltek. Ők lennének azok a fajok a középső triász korból, amelyek képesek voltak ekkora méretű ürülékre – mondta a Lucas Fiorelli.

Az állatvilágban ezeknek a latrináknak mind a mai napig fontos funkciójuk van. Egyrészt a kommunikációt szolgálják, területük megjelölését, és azt, hogy egy helyen tartsák a bélparazitákat – magyarázták a szakemberek.

A fosszíliák tanulmányozásából a szakemberek képesek lesznek részletesen feltárni, milyen növények, gombák, gyomor- és bélbaktériumok léteztek a prehisztorikus időben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!