Templomok, paloták, történelmi városmag, asztronómiai óra, egyetem. Nem hiába nevezik a helyiek Olmützöt a „morva Prágának“. A Prága, Krakkó, Pozsony és Bécs négyszög közepén fekszik, ennek az előnyös fekvésnek köszönhette gazdagságát is.

Olmütz büszkesége a Szentháromság oszlop. A város polgárai olyan emlékművet akartak emeli, amilyen még nem volt. Sikerült is nekik. A harminkét méter magas oszlop nagysága, díszítése és szépsége egyedülálló, ráadásul a legnagyobb szabadban álló barokk szobor Közép-Európában. Olyannyira hatalmas, hogy belsejében egy kis kápolnát is kialakíthattak. Az avatási szertartáson maga Mária Terézia is jelen volt.

A polgárok annyira szerették oszlopukat, hogy amikor a poroszok bevonultak a városba, megkérték a tábornokot, hogy semmiképp ne lövesse azt. Kérésük meghallgatásra talált, az oszlop sértetlen maradt. Ma már az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.

A legszebb kilátás a tájra a városháza tornyából nyílik. Innen látható, hogy egy ötvenhektáros park öleli körbe a települést. Nem hiába tartják a helybéliek úgy, hogy Olmütz olyan, mintha egy értékes gyöngyszem egy zöld párnán feküdne.

A városból nem hiányzik a híres cseh humor sem. Amikor a városháza toronyórája elüti a delet, a kis ablakokból már nem apostolok sorakoznak elő, hanem munkások, parasztok,értelmiségiek, ahogyan azt a második világháború után a vezetők elvárták, egy a Sztálin térre néző órától...

Kihagyhatatlan a város legimpozánsabb épülete, az Érseki Palota, ahol számos jelentős történelmi személy megfordult. Fogadótermében egyeztetette I. Sándor orosz cár és Ferenc osztrák császár a Napóleon elleni stratégiát, tróntermében fosztották meg trónjától I. Ferenc József császárt, nagytermében II. János Pál pápa is étkezett. De Mária Terézia és Beethoven is elidőzött itt.

wikipedia

Persze nincs európai város, aminek ne lenne valamilyen magyar vonatkozása is. 1848 december 2-án – ekkor a császári udvartartás ideiglenesen Olmützben székelt – az érseki palotában kiáltották császárrá Ferenc Józsefet. A császár itt bocsátotta ki a magyarok számára elfogadhatatlan alkotmányt. (Az uralkodói rendelet, amely önálló királyságként megszüntette és részekre osztotta Magyarországot, soha nem lépett életbe, mert azt a birodalom népei és jelentős érdekcsoportjai is sérelmezték.)

Az érseki székesegyházban nyugszik III. Vencel cseh és magyar király, akit 1306-ban Olmützön öltek meg – a tettesek és a gyilkosság indítéka máig felderítetlen, de III. Vencel halála egyben a cseh Přemysl-ház kihalását is jelentette.

Ma a város egyetemistáktól hangos. Remek szórakozóhelyek, sok helyütt élő zene és az olcsó helyi ételek adják meg a város hangulatát. Aki itt jár, ne mulassza el a híres olmützi pogácsasajtot. Az erőteljes ízű és illatú sovány sajt kenyérrel és cseh sörrel a legízletesebb.