Idén nem volt tél, legalábbis olyan nem, mint amilyet a Kárpát-medencében megszokhattunk. A hőmérséklet 2,6, egyes területeken több mint három fokkal haladta meg sokéves átlagot, ez volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb tél Magyarországon. Igazi télies idővel, tartós mínuszokkal és hóval január végén és február elején alig egy hétig találkozhattunk.

Ugyan hálálkodunk a fűtésszámla miatt, de nem fogunk nyáron a szúnyogok és kullancsok miatt köszönetet mondani a télnek.

Vígan átteleltek a vérszívók

A kullancs túlélés és alkalmazkodás szempontjából a természet remekműve, az avarba húzódva bármelyik fejlődési stádiumában képes átvészelni a fagyos időszakot. Ha az idő melegebbre fordul, a kifejlett állatok nem nézik a naptárt, akár egy 10-12 fokos januári napon is előbújnak. A kemény és hosszan tartó fagy azonban az ő állományukat is megtizedeli, következésképp az enyhe tél számukra is kedvező hatással volt.

Mivel ezt számos egyéb tényező is jelentősen befolyásolja, pontosan most még nem lehet megbecsülni, az elmúlt évekhez képest mennyivel több kullancs les majd ránk idén. De valószínűsíthető, hogy számuk nem fog csökkenni – tudta meg a hvg.hu Földvári Gábortól, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusától.

AFP / Ria Novosti / Konstantin Chalabov

Hasonló a helyzet a csípőszúnyogokkal is. Számokról még korai lenne beszélni, a kedvező időjárásnak köszönhetően valószínűleg ők is nagyobb számban lesznek jelen 2014 langyos tavaszi és nyár estéin. A csípőszúnyogoknál fajspecifikus melyik faj hogyan telel át. Egyesek imágóként a pincék falán vészelik át a telet, mások vízjárta gyepekre helyezik tojásaikat, hogy a következő évi tavaszi esők és áradások alkalmával fejlődésnek induljanak. Megint mások lárvaként, vízben várják ki a tavaszt – mondta el a hvg.hu-nak Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa.

Sok a túlélő

Kontinentális éghajlatunkon a téli lehűlésnek kettős szerepe van. Egyrészt a hideg aktiválja azokat a biokémiai folyamatokat, amelyek előidézik a tél átvészeléséhez szükséges nyugalmi állapotot. Másrészt gyérítő hatása révén csökkenti az állatok, növények és gombák egyedszámát. Például a rovarokét, köztük az ember által kártevőnek tekintett fajokét, amelyek nem képesek testhőmérsékletüket szabályozni. Ezek a fajok a szélsőséges hideget földbeni vagy föld feletti – pl. fakéreg – rejtett zugba húzódva igyekeznek átvészelni.

Ha elmaradnak a kemény fagyok, nagy számban élik túl a téli hónapokat és tavasszal akár meglepően nagy tömegben bújnak elő. Ha a folytatás is kedvező, természetesen a kártétel is nagyobb lesz – mondta el a hvg.hu-nak Ripka Géza, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője. Hasonló a helyzet a különböző kórokozók, gyomnövények esetében is. Jegyezzük azért meg, hogy a károsító fogalma is kifejezetten emberi, gazdasági szempontból felállított kategória, a természet nem ismer ilyet.

A mostani télnek nemhogy a gyérítő hatása hiányzott, számos ízeltlábú még szaporodni is képes volt. A szakember azt tanácsolja, már most érdemes nyitott szemmel járni a kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben, és szükség esetén megkezdeni a védekezést.

A körtelevélbolha például már rakja a tojásait, és több gombafaj is hamarosan támadásba lendülhet. Ami viszont a természetes környezetet illeti jobb, ha az ember nem avatkozik bele meggondolatlanul és erőszakos módon az ezen élőhelyeken zajló folyamatokba. A természet teszi a dolgát, élősködő és ragadozó ízeltlábúak, rovarevő énekes madarak és kisemlősök sikerrel fogják visszaszorítani a felszaporodott kártevők népességét.

Szúnyogirtás a Balatonnál

MTI / H. Szabó Sándor

Elég néhány órányi fagy

Az őszies tél után hirtelen érkezett a tavasz, a növényzet szinte repülőrajttal indult növekedésnek. Ennek is lehetnek szomorú következményei: egy hirtelen jött lehűlés, kisebb fagy komolyan károsíthatja a már kifakadt rügyeket, virágokat. Főleg a virágzó csonthéjasok, mint a kajszi és őszibarack, a meggy vagy az alma lehet veszélyben. A már kibomlott virágokat már -2 fok is elpusztíthatja akár néhány óra alatt.

Márpedig a klímaváltozás hatásait taglaló tanulmányok az időjárási szélsőségek gyakoriságát és extremitását emelik ki elsősorban...

A szakértő szerint most még abban sem lehet megalapozottan állást foglalni, hogy a gyors kikelet vajon korábbi betakarítást eredményez-e a mezőgazdaságban. A korai indulás önmagában még nem jelenti ezt: a növények tenyészidejéből jó pár hónap hátra van még, azalatt sok minden történhet.

Az esetleges kedvezőtlen időjárás bármikor visszavetheti a növények fejlődését, megnyújthatja a tenyészidőt – teszi hozzá Ripka Géza. A déli vidékekről származó idegenhonos fajok most viszont egyértelműen a nyertesek közé tartoznak, a kivinek és a fügének például épp ilyen telekre van szüksége.