A vizsgálatról a Biology Letters folyóirat számolt be. A kutatás társszerzője, Amy Smith elmondta, hogy ezt a képességet a lovak nagy valószínűség szerint az emberrel való hatezer éves együttélés folyamán sajátították el. Lényegében ugyanaz bizonyosodott be a lovaknál, amit a kutyáknál már rég bebizonyítottak: az emberi érzelmek felismerése részben a személyes tapasztalatokon nyugszik.

MTI / Rosta Tibor

A etológus kutatók sussexi és surrey-i lovardák lovait vizsgálták, összesen 28-at teszteltek közülük: fényképeket mutattak nekik különböző hangulatokat tükröző férfiarcokról. A korábbi vizsgálatok során már fény derült rá, hogy a lovak felismerik a korábban csak fotókon látott embereket és lovakat. Ennek ellenére, amikor először meglátták a fényképeket, némelyikük különböző szögekből kezdte el megvizsgálni őket, mintha a rajta látható egyén testének többi részét keresték volna.

A mérges arcokra feltűnően reagáltak a lovak: a mogorva arcokat főként bal szemükkel nézték, és a pulzusuk is sokkal szaporább lett. Az emlősök a bal szemből érkező információkat jobb agyféltekéjükkel dolgozzák fel, amely elsősorban a negatív stimulációk feldolgozására specializálódott. A lovakat szívmonitorokkal is ellátták: a vizsgálat azt mutatta, hogy a mérges arcok látványa látványosam szaporábbá tette a pulzusukat.

A tanulmány szerzői azt is hozzátették, hogy a lovak a pozitív arckifejezésekre nem reagáltak olyan hevesen és látványosan, mint a negatívokra. Ennek hátterében evolúciós okokat sejtenek, hiszen a túlélés záloga mielőbb felismerni a fenyegető tényezőket. Ha ebből indulunk ki, a mérges emberi arcok látványa figyelmeztetés lehet a lovak számára, hogy készüljenek fel a negatív emberi viselkedésre, és menekülhessenek, ha szükséges.