Január végén tette közzé a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsort a stockholmi Health Consulmer Powerhouse szervezet. A tanulmány országonként pontozza az egészségügy színvonalát a fogyasztói szempontok alapján. Vizsgálják többek között, hogy a betegek milyen arányban jutnak hozzá a szükséges információkhoz, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy milyen eredményes a gyógyszerek használata.

AFP / Imagechina / Chen Xichun

A magyar egészségügyi mutatókra az eredmények fényében nem meglepő módon különösebben nem lehetünk büszkék. Magyarország folyamatosan csúszik vissza a listán, a 2014-es felmérés adataihoz képest két helyet rontott a rangsorban. Magyarország huszonhetedik lett a harmincötös listán. A szomszédos országok közt sem teljesítünk jól. Például Ausztria a tizenkettedik, Szlovénia a tizenötödik, Horvátország a tizenhatodik, míg Szlovákia a huszonnegyedik a listán. Csupán Szerbiát és Romániát sikerült megelőzni.

Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete legutóbb a tanulmány hatodik fejezetét, vagyis a gyógyszerekkel kapcsolatos eredményeket elemezte. A mutatók közül kettőben kerültünk a jó (zöld) kategóriába, egyben a közepesbe (sárga) és négyben a legrosszabb (piros) zónába sorolták pontszámunkat.

A két jól teljesítő ismérv egyike a „laikusoknak is érthető gyógyszerkönyv” volt, amelyben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján megtalálható színvonalas és jól használható gyógyszeradatbázis hozott jó pontszámot.

Szintén jó eredményt értünk el az antibiotikumok felhasználásában is, ami az antibiotikumok célzott és nem túlzott használatáról szól, a részletes táblázatok az orvosok felelős és magas színvonalú munkáját mutatják.

Némiképpen árnyalja ezt a képet az a grafikon, mely szerint a megkérdezett magyar emberek kevesebb, mint 30 százaléka volt azzal tisztában, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát. - Az antibiotikumokról és fogyasztásukról itt írtunk korábban: orvosokat, vegyészeket és biológusokat is megszólaltattunk a témában.

A sárga zónába eső mutató a „metformin felhasználást” értékelte, amiben szintén jó eredményt (10. hely) értünk el. E mutató elsősorban a cukorbetegek felismerését és a kezelés indítását jelzi, a magyar orvosok tehát jó és felelősségteljes munkát végeznek ezen a területen.

Flickr / Creative Commons / reway2007

A legrosszabbul teljesítő mutatók között szerepelt a gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása. A WHO adatai alapján a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték 49% százalék, tehát a gyógyszerek árának már több mint a felét zsebből fizetjük.

Két konkrét gyógyszercsoportban is vizsgálták a modern, innovatív terápiák hozzáférhetőségét, ezek „az új rákgyógyszerek felhasználása” valamint „a modern arthritis gyógyszerek használata”. Ez utóbbiban egy, a beteg életminőségét és állapotát drámaian javító terápia felhasználását vizsgálták, e tekintetben Magyarország a 19. helyen van, alacsony értékű felhasználással.

Végezetül térjünk ki „az új gyógyszerek hozzáférhetőségét jellemző, a támogatás első napjáig eltelt idő” kategóriára is. A részletes adatsorokban 2012-es a legfrissebb közölt adat, ami átlagosan 317 nap, azaz a törzskönyvezés időpontjától 2012-ben átlagosan 10,5 hónap telt el a befogadásig, és a tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez a mutató lényegesen romlott az elmúlt 2 évben.

Magyarországon jelenleg is több mint 50 innovatív készítmény, több mint 50 új indikációban nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel elérhető. Az 50-nél is több készítményből 35 új, nem támogatott hatóanyag. Van közöttük olyan készítmény, mely már több mint 1500 napja vár támogatásra. A gyógyszer-innováció pedig ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy hazánkban a hosszú várakozási idő miatt egyes területeken egész készítmény generációk maradhatnak ki a magyar beteg gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből.