Szilvásvárad

Szilvásvárad és a mellette elterülő Szalajka-völgy a Bükk-hegység egyik leglátogatottabb kirándulóhelye. A Bükki Nemzeti Park erdeiben két tanösvény áll a túrázni vágyók rendelkezésére, de családosoknak kihagyhatatlan program az erdei kisvasút is, mely gyors és élményekkel teli eljutást biztosít a Szalajka-völgy főbb látnivalóihoz. A vasút Szalajka-Fatelepről indul és elvisz egészen a Gloriette tisztásig; itt található a terület leglátványosabb természeti képződménye, a Szalajka-forrás által táplált Fátyol-vízesés. Ez a 17 méter hosszú, 18 lépcsőből álló mésztufagáton leáramló zuhatag egyesek szerint a vízpermet fehér fátyláról, mások szerint a csipkéhez hasonló mésztufáról kaphatta nevét.

Szalajka-patak Fátyol-vízesése a Bükki Nemzeti Parkban

MTI / Lehotka László

Zselic

A Zselic a Dunántúli-dombság déli részén található, 1200 négyzetkilométeres területén keverednek az érintetlen természeti és a gazdag kulturális értékek. Szelíd dombjai és jellegzetes erdőtársulásai miatt kedvelt kerékpáros úti cél. Ráadásul nemcsak nappal, hanem éjjel is; a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el (egy skóciai nemzeti parkkal együtt) 2009-ben Európában elsőként a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet, köszönhetően annak, hogy a csillagos ég látványát itt alig zavarják mesterséges fények. Egyik legkülönlegesebb látnivalója a Szennai Skanzen, melynek zsúpfedésű, füstöskonyhás lakóházai a múltba repítik a látogatót. Az 1978-ban megnyílt szabadtéri néprajzi múzeum egyedülálló módon egy élő falu, Szenna közepén, a közösség aktív részvételével jött létre.

Csillagos égbolt Felsőtárkány közelében

MTI / Komka Péter

Tisza-tó

A Tisza-tó és környéke különleges természeti kincsnek számít, amiért egy tavaszi hétvégén is érdemes otthagyni a nagyvárosi forgatagot. „Fővárosa” Tiszafüred települése, ahonnan a Hortobágyi Nemzeti Park és az annak részét képező Tisza-tavi madárrezervátum is könnyen elérhető. Utóbbi a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek egyike, szigorúan védett terület, mely csak csónakkal közelíthető meg. Ennek is köszönhető, hogy európai viszonylatban is egyedülálló madárvilág jött létre a területen. A szerencsések bakcsót, kanalasgémet, kormoránt, kócsagot is láthatnak. Madárlesre tökéletes a Tiszavirág Ártéri Sétaút 1,5 km-es tanösvénye is, mely megfigyelő tornyokkal, teknővájással, kosár- és gyékényfonással egész évben várja a terület élővilágára kíváncsi látogatókat.

A Tisza-tavi ökocentrum látogatóközpontja

MTI / Oláh Tibor

Megyer-hegyi tengerszem

Sárospatak kulturális öröksége megkérdőjelezhetetlen; a sárospataki vár (vagy Rákóczi-vár) középkori építménye bizonyára sokak számára ismerős, hiszen az 500 forintos bankjegy hátoldalát dísziti. Kevésbé ismert azonban, hogy az észak-magyarországi település környéke rengeteg természeti értéket is rejt. A leglátványosabb talán az egykori bánya fejtési gödreiből maradt Megyer-hegyi tengerszem. Vizének mélysége eléri a 6,5 métert is, a körülötte magasodó sziklák pedig helyenként 70 méteresek. A tó most kalandot ígérő ösvényekkel várja a túrázókat. A Sárospatakhoz közeli Zempléni Tájvédelmi Körzet vulkanikus eredetű vonulatai, keskeny völgyei, gyertyános tölgyerdei és bükkösei is kitűnő helyszínei lehetnek egy családi hétvégének.

Megyer-hegyi tengerszem

Wikipedia

Zirc

Az itt található kisebb települések kulturális látnivalóinak, valamint a röghegység természeti kincseinek köszönhetően a Bakony sem maradhat le a listáról. A térség központja Zirc, mely a környék fennmaradt történelmi, művészettörténeti értékeinek egy jelentős részét őrzi. A város tökéletes kiindulópontja egy bakonyi gyalog- vagy biciklitúrának; a környék arborétumain kívül érdemes ellátogatni a Hubertlaki-, másnéven Bakonyi Gyilkos-tóhoz, melyet erdélyi testvéréhez hasonlóan halott fák csonkja tűzdel, de a tési szélmalmok is megérnek egy rövid utat. Túrázóknak kézenfekvő egy bejáratott útvonalon elindulni; a Boroszlán tanösvény meredek kaptatókon, fennsíkokon vezet és útvonalán található a környék leglátogatottabb barlangja, az Odvaskői is.

Liliomfa a Zirci Arborétumban

MTI / Manek Attila

Fertő-tó

A Fertő-tó Közép-Európa legnagyobb sztyepptava (síkvidéki, sós állóvize), mely a kerékpárosok egyik legkedveltebb magyarországi úti célja. A Hanság Tájvédelmi Körzettel együtt ez a terület alkotja a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, melyet a 70-es évek végén bioszféra-rezervátummá nyilvánítottak. A hivatalos leírás szerint tehát „előmozdítja és bemutatja az ember és bioszféra között létrejövő kiegyensúlyozott kapcsolatot”. A Fertő-tájon a korán kelők hajnali madárlesre mehetnek, de kenutúrán vagy csónakázáson is részt vehetnek. A terület egyik legjelentősebb települése Fertőd, mely a természeti értékek mellett olyan ember alkotta látnivalókkal várja a turistákat, mint az Esterházy-kastély, vagy a barokk Muzsikaház.

Az Esterházy-kastély műemlék épülete

MTI / Faludi Imre

(trivago.hu)