Csehország nem csak kerékpárutakban gazdag, hanem kerékpárutak kísérte gyönyörű tájakban is.

Alább kipróbált, és javasolt biciklitúra-útvonalak remek kikapcsolódást nyújtanak, ugyanakkor számos egyéb közlekedési eszközzel ellentétben olyan helyekre juthatunk, melyek látványa megtéríti a befektetett energiát. Aki kerékpártúrázott már, az tudja, egy előre megtervezett túrán a legkiborítóbb az, ha eltévedünk, letérünk a kijelölt ösvényről, és hosszú kilómétereket rossz irányba haladva teszünk meg. Éppen ezért túraútvonalaim kevés tájleírást, és sok nehezen megjegyezhető település-nevet tartalmaznak.

A túraútvonalaknál két szempontot is figyelembe vettem: egyik, hogy az általában felmerülő célállomások között fussanak, a másik, hogy adott esetben – fáradtság, kimerültség, beesteledés – elérhető távolságban legyenek vonatállomások.

Kezdjük első cseh túránkat Brno-ból, annál is inkább, mert a Keletiből 4 órán belül megérkezhetünk a morva fővárosba.

Ha kezdők vagyunk, első napra bőven elég lesz Svitávy-t kitűzni célállomásnak, amihez mintegy 80 km-t kell megtennünk, ha nem tévedünk el. Brno-ból először Svytavy táblát kell keresnünk, majd egy idő után lesz egy Adamov tábla, s akkor rá kell térnünk arra az útra, melyet ez a tábla jelöl. A 374-es számú úton hagyjuk el Brünnt, s rögtön átesünk a nap legnehezebb feladatán: az első településig (Bílovice nad Svitavou) egy igen meredek hegyoldalon kell föltekerni. Ez tényleg húzós, kezdőnek, haladónak egyaránt, de onnantól legurulunk a folyóig, aztán a folyó mentén fogunk haladni, komolyabb szintkülönbség nélkül.

 

Ami eztán vár ránk, azt nem szeretném lelőni. De tartalomjegyzékként megemlítem a kanyargó, csörgedező folyót, az azon átívelő csöpp hidakat, a zöld, sűrű erdőt, a nyaralókat és a százéves vadászkúriákat. Persze a folyó túloldalán vonatsín fut, s néha feltűnnek a jobb időket megélt morva nehézipar avatatlan szem számára beazonosíthatatlan építményei. A másfelé kanyargó utak ne tévesszenek meg minket: Skalice nad Sázovou-ig garantáltan a folyó menti kerékpárúton haladhatunk. Innen Boskovice irányába kell továbbmennünk, majd a 150-es számú útba ütközve azon balra, Svitávká irányába kell kormányoznunk drótszamarunkat. A kisvárosba érve keressük meg a folyót, és haladjunk továbbra is folyás-irányával ellentétesen. Így eljutunk a festői Svitavy-ba. Érdemes kiengedni, ha a folyó menti út valamely pontján nem tettük meg eddig.

Ha úticélunk Prága, és naponta nagyjából azonos távot szeretnénk megtenni, akkor érdemes Svitavy-ból kikeveredni Policka irányába. Ha így teszünk, egy igen nehéz szakasszal fejezzük be napunkat, hiszen a kellemes folyóvölgyet elhagyva nekimegyünk a cseh-morva domboknak. Hozzáteszem, erre nincs bicikliút, de az autóforgalom csekély, és a környezet is szép. Ha ránk sötétedett, ne folytassuk utunkat, hiszen kanyargós, erdős etap ez, a hátsólámpa sem elég biztosíték. Polická-ban, és az őt követő Borovnicé-ben egyaránt találhatunk szálláshelyeket, ahol kipihenhetjük a nap fáradalmait.

Zdar nad Sázovou irányába kell tartanunk, addig három dombsági városkán haladunk át, majd megpillantjuk a következő folyócskát, akiben aztán mintegy hetven kilométeren keresztül gyönyörködhetünk. A hetven kilométer pedig szinte végig kerékpárút. A folyó menti szakasz egyetlen, ám elég komoly feketepontja Havlíckuv Brod, amely egy depressziós, nyomorgó, hajdani nehéziparra települt, igazán szürke város, tényleg elkeserítő. De előtte és utána lefesthetetlen mesefalvak.

Csak végig a Sázava mentén a folyási irányban egészen Ledec nad Sázavou-ig. Itt javaslok egy éjszakát, és akkor másnapra egy laza százas választ már csak el Prágától.

 

Ledec nad Sázovou után ott kell hagynunk a folyót, de nem végleg, ráadásul gyönyörű, lankás erdők és mezők kárpótolnak. A 339-es csekély forgalmú úton kell haladnunk, Trebetin és Bohdanec településeken keresztül, majd Zbraslavice irányába, a 335-ös útra kell átgurulnunk. Hasonló, békés útvonal ez, s ha át haladunk Sudejov-on, a szebb időket megélt Uhlirske Janovicé-n és Stankovicé-n, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Prága felé tartunk.
Aztán megpillantjuk újra, a kissé meghízott Sázavá-t, majd tovább a 335-ösön Stribrna Skalice, Ondrejov és Minchovice városkák következnek.
A legutóbbi kisvárosban véget ér a 335-ös számú út, a Svestary-t, illetve Sveticé-t jelölő táblák jelzését kell követnünk.

Sveticé-ből a 107-es útra kanyarodva Ricany-ba kell érkeznünk, innen Kolovraty-ba, ami olyan, mintha Budapest relációjában Pomáz lenne. Innen a forgalom sajnos egy fővárosba vezető út forgalmát jelenti. Tehát gyengébb idegzetűek pattanjanak fel egy vonatra, és teljes lelkinyugalommal elmondhatják, hogy eltekertek Brno-tól Prágáig, a makacsabbak pedig hajrá, garantálom, hogy lélektanilag a legnehezebb szakasz következik szmog, kamionok, és rengeteg eltévedés kíséretében. (de azért nekik: Kolovraty után kanyarodjunk a 333-as útra, rövidesen Uhrineves, majd Prága külvárosa jön. Elvileg pont rajtamaradunk a városba bevezető Cernokostelecka úton, ami egy komoly keresztezpdés után Vinohradská-ra keresztelődik át. És megérkeztünk.)