A Magyarország Mohács előtti állapotát rögzítő, felbecsülhetetlen értékű térkép csak egyetlen példányban létezik. Ezt a ritkaságot állítja most ki a térkép őrzője, az Országos Széchényi Könyvtár.

Lázár térképe, a Tabula Hungariae 1528 május közepén jelent meg Ingolstadtban. Bakócz Tamás esztergomi érsek mellett, a királyi kancellárián dolgozott az a bizonyos Lázár nevű secretarius, akinek a kézirata alapján 1528-ban Johannes Cuspinianus költségén, Georg Tanstetter közreműködésével kiadták a Petrus Apianus nyomdájában metszett és sokszorosított térképet. Lázárról szinte semmit sem tudunk, mindenesetre művelt személy lehetett. A térkép névanyaga magyar származású alkotóra utal.

E mappát évszázadokon keresztül a kutatók és az érdeklődők csak leírásokból ismerték, míg 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.

A Tabula Hungariae néven ismert Lázár-féle térképet 2007. június 19-én az UNESCO Világemlékezet Bizottsága felvette 38 mű társaságában a világszervezet exkluzív listájára, a Memory of the World remekművei közé.  Az 1997-ben, 10 esztendeje létrehozott jegyzékben csak 158 kivételes jelentőségű remekmű található. Ezek közé került be most a 16. században élt, titokzatos sorsú magyar írástudó, Lázár térképe. A Lázár-térkép UNESCO-listára kerülése valóban nagy kitüntetés, a magyar kultúra rég várt elismerése, hiszen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete jegyzékében szereplő alkotásokat megismeri az egész világ. Eddig a listán csupán egyetlen magyar vonatkozású bejegyzést találhattunk: Magyarországot a Vatikán utáni második legnagyobb ismert reneszánsz könyvgyűjtemény, Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana képviselte a jegyzékben.

Az eredeti Lázár-térkép és a köré épített kiállítás 2007. szeptember 15-ig tekinthető meg naponta 10-18 óra között a Budavári Palota F épületében, bejárat az Oroszlános udvarról.

(forrás: www.budapest.hu)