Miért viseli meg a párok egy részét a karantén alatti összezártság, miközben mások kapcsolata ugyanabban az élethelyzetben megerősödött? – tette fel a kérdést Mihalec Gábor ismert párterapeuta tavaly tavasszal. Az eltérő kimeneteleket vizsgálva arra jutott, hogy a párkapcsolati rezilienciát az alábbi területekhez való viszonyulás határozza meg: a kommunikáció, a konfliktuskezelés, az érzelmi támogatás, a pénzhez való viszony, az intimitás, a közösen megélt hit, valamint a rendezett élettér és személyes ápoltság.

Hogy meg tudja vizsgálni, melyiknek milyen szerepe van a párkapcsolatok – ahogy fogalmazott – „viharállóságában”, a terapeuta összeállított egy 78 tételből álló tesztet, amelyet összesen 1255 személlyel töltetett ki. (A kérdéseket az egyes témaköröket vizsgáló, a nemzetközi gyakorlatban már korábban bevált kérdéssorokból gyűjtötte.) A kutatásban résztvevők közül 634-en éltek egyértelműen fejlődő párkapcsolatban, 317-en egyértelműen hanyatló kapcsolatban, míg a maradék 304 az úgynevezett „nem tiszta” csoportban.

Bántalmazó tendenciák

Rendelje meg online!

Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszoló párok 60 százaléka érezte úgy, hogy a kapcsolatuk erősödött a karantén alatt, míg minden ötödik kifejezetten hanyatlást tapasztalt e téren. A családoknak pedig döntő többségét (71%) közelebb hozta egymáshoz, míg csak 17 százalék érezte úgy, hogy a tagok eltávolodtak.

Nagyobb baj a terapeuta szerint, hogy bár a megkérdezettek közel háromnegyed határozottan úgy vélte, hogy a bezártság idején nem fordultak elő verbális és/vagy fizikai túlkapások a másik részéről, 27,5 százalékuk viszont a bántalmazás valamilyen formájáról számolt be, márpedig „ez pontosan 27,5 százalékkel több annál, mint amennyinek lennie szabadna!” Ráadásul ez a viselkedés a válaszok alapján gyakran összekapcsolódott a bántalmazó fél alkoholfogyasztásával.

Szex és rendezettség

Az is kitűnt, hogy a fejlődő párok az intimitás, a gyengédség terén is jóval elégedettebbek a partnerükkel (78%), mint a „hanyatló párok” (32%). Ez azért fontos, mert az összezártság korántsem mindenütt járt együtt a szexuális aktivitás növekedésével (például a létbizonytalanság okozta libidócsökkenés miatt), és az ebből adódó frusztrációkat könnyebben kezelték, akik „békeidőben” is elégedettebbek a partnerükkel az ágyban.

A kutatás szerint kulcsfontosságú az is, mennyire rendezettek egy együtt élő pár körülményei egy ilyen különleges helyzetben – a pontosan beosztott napirendtől a lakás és az öltözködés rendezettségéig. Erre utal, hogy a fejlődő kapcsolatú személyek több mint kétharmada figyelt oda a külsejére az otthon töltött idő alatt is, érdekes módon a férfiak egy picit nagyobb arányban, mint a nők. A kapcsolatukban mélyponton lévők közül viszont csak 42 százalék válaszolt igenre erre a kérdésre, és itt már a férfiak szignifikánsabban kevesebben voltak igényesek.

Rengeteg tartalékunk van

Érdekessége még a vizsgálatnak, hogy – bár látszólag nagyon eltérő területekről van szó, de – a közösen megélt hit, spiritualitás, illetve a közös kassza is milyen fontos habarcs a nehéz időkben. Mihalec Gábor úgy találta, hogy mindkét téren azok küzdenek meg jobban a krízishelyzettel, akik ezekben „egy húron pendülnek”.

Az eredmények összesítését követően a pártanácsadó azt szűrte le – és számol be erről a kutatást ismertető, hamarosan megjelenő, Viharálló szerelem című könyvében –, hogy „a karantén megmutatta: mennyi tartalékunk van anyagilag, érzelmileg, idegileg, sőt még egészségileg”. Vagyis ott eszkalálódtak a problémák, ahol már korábban is voltak (nem feltétlenül látványos) konfliktusok és egyéb problémák. És fordítva: ott erősítette a kapcsolatot, ahol már korábban is harmónia volt a párok között az említett kulcsterületeken.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvashat, amely lelkünk sötét és napos oldalával foglalkozik.

Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.