Hit és tudás, vallásos meggyőződés és tapasztalati úton megismerhető valóság sokszor ellentmondanak egymásnak. Ám, ha a vallások teológiai felépítményein túlra nézünk, rengeteg olyan rituálét, gyakorlatot és érzést találunk, amelyek hosszú évezredek alatt tökéletesedtek, és képesek pozitív irányba befolyásolni az ember személyiségét: megnyugtatják, megérintik, meggyőzik őt, vagy akár új irányt szabnak a gondolkodásának. Ezek a spirituális technikák sok olyasmit váltanak ki, úgy hatnak a viselkedésre, az érzésekre, amit a pszichológusok is régóta szeretnének elérni.

Ez a felismerés foglalkoztatta a bostoni Northeastern University pszichológia professzorát, David DeStenót, amikor megírta How God works (azaz: Hogy működik Isten?) című új könyvét. A katolikusnak nevelt, de a tudományt a hittől eddig szigorúan elválasztó tudós ebben azt vizsgálta, milyen jótékony hatása van a vallásos technikáknak a lélekre, azokéra is, akik nem hisznek.

Jóra inspiráló szemlélődés

Rendelje meg online!

DeSteno és munkatársai fedezték fel például 2013-ban, hogy a buddhista meditáció hogyan alakítja át az emberek viselkedését. Nyolc hét meditálást követően a résztvevők fele magától segített egy idegenen, aki bajba került (segítettek helyet találni egy zsúfolt teremben egy mankóval és begipszelt lábbal érkező beépített embernek). Ilyesmit magától csak az emberek 16 százaléka tenne meg.

De a kutatók akkor kapták fel igazán a fejüket, amikor egy négy évvel ezelőtti kísérletből kiderült, hogy nem csupán idegenekkel, de a kifejezetten ellenséges emberekkel való viselkedésre is hatással vannak spirituális gyakorlatok. Három hét meditáció után a többség már nem akart egy sértést megbosszulni, ellentétben a szemlélődő gyakorlatokat nem folytatók többségével. Ekkor érezték úgy DeSteno és kollégái, hogy van mit tanulni a vallásoktól.

Csalást akadályozó hála

A hála például, ami a legtöbb nagy világvallás napi gyakorlatában megtalálható, önmagában is csodákra képes. Egy egyszerű kísérletből kitűnt, hogy a hála erényesebbé teszi az embereket. Feleannyi résztvevő próbált csalni egy kínálkozó lehetőség alkalmával, ha előtte megkérték őket, hogy gondolják át, mi mindenért lehetnek hálásak. De az is bebizonyosodott, hogy az emberek türelmesebbek, segítőkészebbek és nagylelkűbbek, ha tudatosítják a hála érzetét – akár egy személynek, akár a sorsnak, akár Istennek.

Sőt, a gondolkodást és a viselkedést egészen egyszerű fizikai cselekedetek, például másokkal való közös mozdulatok is képesek befolyásolni. Erre szintén a vallásgyakorlatokban találni meggyőző bizonyítékokat. A közös éneklés, letérdelés és más efféle egyszerű, másokkal harmonizált mozdulatsor mérhetően növeli az együttműködésre, együttérzésre való hajlandóságot. Azok, akiknek – mindenféle vallási „körítés” nélkül – egy kísérleti helyzetben együtt kellett mozogniuk, később az átlagosnál sokkal szívesebben (és önkéntesen) segítettek a társuknak szorult helyzetben.

Mi több, ezek a hatások összeadódnak, így válhatnak a spirituális „technológiák” szorongás- és depressziócsökkentő, a lelki és fizikai egészséget növelő védőfaktorrá, amint arra mások mellett egy tavaly publikált kutatás is rámutatott. És ez nem önmagukban az emberi kapcsolatoknak, hanem kifejezetten a hitből fakadó gyakorlatoknak a sajátossága.

Évezredes tapasztalatok

Az a mélység, ahogyan a különféle vallások ismerik az emberi test és psziché működését, hasznára lehet a tudósoknak is – hangsúlyozza DeSteno –, akár a belső örömforrások felfedezését, akár a (lelki) fájdalmak csökkentését tűzték is ki célul. Különös is lenne, ha az évezredes szokások és tapasztalatok nem tudnának semmi értékeset tanítani az emberi élet nagy kérdéseiről: egyebek mellett a születés és halál, az erkölcsösség, a gyász- vagy a veszteségfeldolgozás témaköreiről.

DeSteno szerint ideje a kutatói felsőbbrendűség helyett némi alázattal fordulni a vallások letisztult módszerei felé, mert sokat lehet tanulni belőlük. Sokkal gyorsabban fejlődhetne a tudomány – véli –, ha inspirálódhatna az évezredes spirituális tapasztalatokból. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a kutatóknak is valamely vallás híveivé kell szegődniük, hanem inkább azt, hogy nyitott szemmel, egyszersmind nagy tisztelettel kellene megvizsgálniuk, mi az, amit ezekből a technikákból kamatoztathatnak a nem hívők is.

Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a hála, a bizalom és a remény érzéseivel foglalkozunk.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja – akár a Kamasz különszámot is megkaphatja ajándékba.