Az eredeti tanulmányok 1984 és 2001 között készültek és a genetikai adatok mellett a kávé, tea, kóla és csokoládé fogyasztására vonatkozó információkat is tartalmaztak. A Neil Caporaso által vezetett kutatócsoport két gént hozott kapcsolatba a világ legelterjedtebb élénkítőszerének fogyasztásával. A kérdéses gének a CYP1A2 és az AHR jelölést viselik.

A CYP1A2 gén a koffein szervezetben történő lebontásában játszik szerepet, míg az AHR gén az előbbi aktivitását szabályozza. Mint a kutatók megállapították: akik vagy az egyik, vagy a másik génből a nagyobb koffeinfogyasztást "támogató" változatot hordozták, átlagosan napi 40 milligramm többletkoffeint vettek magukhoz azokhoz képest, akik mindkettőből a másik génváltozattal éltek. A metaelemzésben a bostoni Harvard Egyetem közegészségügyi kara, a Brigham és Női Kórház, valamint az Észak-Karolinai Egyetem kutató vettek részt.