Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet az Első Magyar Egészségügyi Marketing Kft. megbízásából készült. Míg mammográfiára, röntgenre vagy ultrahangra általában egy-két hetet kell várni, addig a CT- és MR-vizsgálatok esetén az egy hónapot jóval meghaladja a várakozási idő. A felmérésből az is kiderül, hogy a várólistán lévő betegek az egy-két héten belüli időpontot még elfogadhatónak tartják, azonban az két hónapon túl kapott előjegyzés már elfogadhatatlan számukra.

A fiatalabb, magasabb jövedelemmel rendelkező és felsőfokú végzettségű megkérdezettek között kiemelkedő az igény az egy-két napon belül elérhető MR- és CT-vizsgálatokra: a 36-45 éves korosztály 80 százaléka élne a lehetőséggel. Ebben a korosztályban a rövidebb várakozási idővel járó vizsgálatokat – mint például az ultrahangot is – magasabb arányban vennék igénybe térítés ellenében.

Túry Gergely

A kutatásból az is kiderül, hogy minél hosszabb a várakozási idő, annál jobban hajlanak a betegek (vagy hozzátartozóik) arra, hogy az ingyenes vizsgálattal szemben a térítéses szolgáltatást válasszák. A betegek nemcsak maguknak, hanem gyermekük, vagy – különösen a fiatalabbak körében – szüleik részére is fizetnének a CT-ért vagy MR-ért.

A kutatás készítői a szakorvosok véleményére is kíváncsiak voltak. A megkérdezett orvosok több mint háromnegyede a lehetőséget hasznosnak tartja, hiszen úgy gondolja, hogy ezáltal rövidül a várakozási idő, hamarabb kézhez kapja a leletet, így gyors diagnózis születik.

Bár a betegek igényelnék a tájékoztatást a magánfinanszírozású szolgáltatásokról, az orvosok egy része úgy ítéli meg, hogy nincs probléma a várakozási idővel, más részük pedig etikai okokból nem szívesen ajánlja ezt az alternatívát betegeinek. Mivel a jelenlegi tb-finanszírozású rendszerben a vizsgálatok száma korlátozott, az orvosok úgy gondolják, hogy a jövőben nőni fog a betegek által kért önköltséges vizsgálatok száma.