A rejtélyes tárgyakat a jarmúki kultúrához (Kr.e. 8500 - Kr.e. 4300) köthető régészeti helyszíneken - a Kinnereti-tó közelében (Kirbet Munhata), valamint a Golán-fennsík lábánál (Saar HaGolan) tárták fel. Mindkét lelőhely a Kr.e. 8. évezred első feléből származik, Saar HaGolan feltárása során kerültek elő a legkorábbi izraeli főzőedények - olvasható a BBC News hírei között.

A tárgyakat, amelyeket a jeruzsálemi Izrael Múzeumban őriznek, némely tudós mozsártörőnek vélte, a többség azonban fallikus jelképeknek tartotta. Ennek megfelelően a tanulmányokhoz készített illusztrációkon a hengereket rendre emberi figurák "társaságában" fényképezték, és "sematikus, naturalista fallikus szimbólumokként" jellemezték.

Naama Goren-Inbart, a Héber Egyetem professzorát viszont a hengerek a tűz csiholására alkalmazott pálcikákra emlékeztették, A leleteket elektronmikroszkóp alatt vizsgálta meg munkatársaival, és így fedezte fel a hengerek kúpos végződésén a barázdáltságot, amely akkor keletkezett, amikor nagy sebességgel forgatták a tárgyakat, hogy szikrát csiholjanak. 

A tárgyakon szikrák által okozott elszíneződéseket is felfedeztek, felső végükön pedig megtalálták azt a vágatot, amelyet az íj húrja okozhatott, amelynek segítségével gyorsabban forgathatták a hengereket.

A PLoS ONE szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók rámutatnak arra, hogy a leletek Saar HaGolan lakóinak fejlett eszközhasználatáról tanúskodnak. Az égetett agyagból előállított "gyufák" elterjedtsége újkőkori lelőhelyeken arra is utal, hogy sokkal korábban alkalmazták a Mediterráneum keleti részén, mint más tűzgyújtási módszereket.