Az orosz államfő bevonásával a szibériai Jamal-Nyenyec autonóm területen tavaly szeptember elején hat szibériai hódarut indítottak el délre. A Remény repülésének nevezett akció során Vlagyimir Putyin kétszer is felszállt egy motoros sárkányrepülővel, hogy úgymond vezető daruként elindítsa a fiatal, tapasztalatlan madarakat.

Az orosz vezető nagy hangsúlyt fektet sportos, egészségesen élő, természetbarát imázsának ápolására. Követte már szibériai tigris nyomát, fényképezkedett a Kaukázusban élő, de már kiveszőben lévő leopárddal és jegesmedvével is. A madarak költöztetéséről szóló híradások nyomán egyes orosz internetes portálokon viccek kereszttüzébe került. 

A Vedomosztyi részletesen beszámolt az állatvédő akcióról, amelynek következő állomásán, a Tyumenyi területen lévő Belozerszkij természetvédelmi parkban a Rjazanyból származó szibériai hódarvakat összeengedték vadon nevelkedett társaikkal. A szakemberek azt remélték, hogy védenceik így tovább repülnek majd melegebb égtájakra, de a korai havazás ezt megakadályozta. 

Egy rjazanyi daru azonban mégis elindult a vad darvak csapatával, de csak Kazahsztánig jutott el, mert ott kutyák támadtak rá. Szerencsére egy helyi parasztember megmentette a védett madarat. A daru azonban annyira megszokta az embereket, hogy már nem lehet visszaszoktatni a természetbe. A Parának elnevezett madarat egy állatkertben helyezték el, ahol nagyon népszerűvé vált, miután a ketrecére kiírták, hogy az orosz államfővel együtt repült.  

A Kazahsztánig eljutott Parával együtt nevelkedett öt hódarut visszaszállították Oroszországba, a Moszkvától délkeletre lévő, Oka folyó menti természetvédelmi területre és ott is teleltek át. 

A szibériai hódarvakból a természetben már csak húsz példány él Oroszországban. A szaporításukkal foglalkozó szakemberek azt tervezik, hogy a nyáron ismét elszállítják védenceiket Tyumenybe, hogy onnan a tél elől önállóan költözzenek melegebb égtájra. 

A Vedomosztyi szerint a Vlagyimir Putyin közreműködésével zajló oroszországi hódaru-akció egyrészt azért vallott kudarcot, mert túl későn indították el a madarakat délre - az államfő programjába csak szeptember elején tudták beiktatni a röptetést -, másrészt Üzbegisztán nem biztosított helyet a madaraknak, mondván, hogy nem biztonságos a kiszemelt terület, amely Afganisztánnal határos.