szerző:
Sorkövető

A hazai olimpia-, foci-Eb- és világkiállítás-rendezési tervek sorra buktak el. Sokan ezeket ma is fájlalják. Pedig elég a jóval kisebb szabású 2006-os Margit-szigeti úszó Európa-bajnokság blamázsközeli rendezését felidéznünk ahhoz, hogy kétségeink támadjanak a magyar istenadta szervezőkészsége felől. Az unió vállalt némi kockázatot, amikor Essen és Isztambul mellett elfogadta a magyar kormány által kiválasztott Pécs európai kulturális főváros (EKF) pályázatát. A bukás rizikója 2006 óta csak nagyobb lett.

A pécsi Zsolnay-kút. Szarva közt a tőgyit
© pecs2010.hu
„Az EKF-program, Deák Ferenc egykori szavait használva, valószínűleg a magyar demokrácia orvosi lova. A pécsi történeten minden olyan betegség fölfedezhető, ami a magyar társadalmat, mentalitást, a mai magyar politikai elitet, mentalitását jellemzi; ami a demokrácia működésmódját jellemzi” – nyilatkozta a pécsi projekt ötletgazdája és első tartalmi irányítója, Takáts József eszmetörténész az áprilisi Mozgó Világnak, amely terjedelmes összeállításban számol be a pácban lévő vállalkozásról. (Kulturális) decentralizáció, regionalitás és kultúrára (kulturális iparra) alapozódó városrehabilitáció – ezt ígérte A határtalan város néven futó pécsi pályázat 2005-ben. Ehhez képest az időzavarral küszködő óriásprojekt most a dezorientáltság, a parlagiasság és az urbanisztikai tervszerűtlenség jeleit mutatja – legalábbis ilyen a folyóirat cikkeinek és egy múlt heti urbanisztikai műhelytanácskozás összhatása.

Aki járt Pécsett, személyesen is tapasztalhatta, hogy a többség lemondó mosollyal kommentálja a városvezetés és az EKF-menedzsment csetlését-botlását. A projekt irányítóinak kincstári optimizmusa tragikomikusan hat látva azt, hogy az eredetileg öt nagy kulcsprojektből – amiből mostanra négy maradt – egyelőre szinte semmit sem látni. A nagy kiállítótér nem fog megépülni; a Zsolnay Kulturális Negyed nem tudni, hogy pontosan mit foglal majd magába; a koncert- és konferenciaközpontnak tegnap jutott el az engedélyezési terve átadásáig; illetve a tudásközpont és könyvtár építése sem indult még el. A közterek rehabilitációja az egyetlen olyan infrastrukturális fejlesztés, amelynek már szemmel látható jelei mutatkoznak. A projekt felelősei legalább egy éve türelemre intik az aggodalmaskodókat, mondják, ekkora építkezéseknél legalább annyi idő az előkészítés, mint magukat a házakat felhúzni. Legutóbb áprilisban Szili Katalin házelnökkel megerősítve ígérték, hogy 2010 márciusára az összes beruházás elkészül, és még az M6-os autópálya is eljut Pécsig. És az is igaz, hogy egyelőre az Európai Bizottság is elégedett az előkészületekkel. Lehet persze, hogy futnak a pénzük után, a kármentés része az is, hogy nem fokozzák azt a zűrvart, ami - igaz, ami igaz - már több EKF-nál is előfordult. A legnagyobb blama Patraszé volt, ahol semmi sem készült el időre, és a programok nívója is alig múlta felül egy falusi búcsúét.

Vannak, akik a pécsi projekt vesszőfutását éppen a túlvállalással magyarázzák. Minek kellett ekkora fejlesztést vállalni, miért kell ennyit építeni egy olyan településnek, amelynek így is jelentős, nehezen finanszírozható kulturális intézményhálózata van? És az sem mellékes, hogy a város teljes évi költségvetése jóval negyven milliárd forint alatt van, míg az EKF büdzséje jelentősen felette lesz, nem beszélve a már meglévő 18 milliárdos adósságállományról és a 6 milliárdosra tervezett kötvénykibocsátásról. Takács szerint ezért elsősorban a kormány pályázati kiírása a ludas: „ha a pályázat[i kiírás] nem kívánta volna a pályázó városoktól, hogy nagyszabású városalakító tervvel álljanak elő, akkor nem álltunk volna elő ilyen tervvel.”

A másik, sokak szerint még ennél is fontosabb probléma, hogy nem tudni, milyen programokkal szolgálja majd ki a „fesztivál” a várost és környékét, illetve az ide látogató – remények szerint – egymillió embert. A pécsi EKF zivataros történetét jól ismerő, azt több írásban is dokumentáló Somlyódy Dóra szerint a „felvezető programok” nem sok jót ígérnek. Gonoszkodva idézi fel, hogy a Nyitott Ház kiállításorozatban a pécsi egyetemisták, majd a helyi unitárius alkotóközösség munkáit mutatták be. Mások azon élcelődnek, hogy Placido Domingo már jó előre beharangozott idei augusztusi fellépésének kísérő programja az „esztelen költekezés” miatt talán csak a lekváros lepényevő staféta lehet.

Az eredeti pályázat a legtöbb döntési folyamatot társadalmasítani akarta, a civil világot valódi alakítóként kívánta bevonni. Ehhez képest az elemi dolgokat is sok esetben titkolózás övezi. A megvalósíthatósági tanulmány üzleti érdekekre hivatkozva elvileg máig titkosítva van. Igaz, Magyarországon vagyunk, így hát mégiscsak kiszivárgott, de alig lett valamivel kevesebb kérdőjel. A civilek folyamatosan koptak ki a döntéshozatalból és az irányításból, sőt a sokasodó zűrök nyomán a helyi döntéshozók egyfajta szükséges vészmegoldásként értékelik, hogy teret nyert „a profi menedzserszemlélet”. Az új időknek új dalosa Mészáros András, aki lényegében a projekt teljhatalmú vezetője, és Somlyódy szerint biztos politikai (elsősorban szocialista, és részben fideszes) hátországa van. Többen egyenesen Szili Katalin emberének tekintik.

Mindennek ára van (Oldaltörés)

Elég nyilvánvaló, hogy a kívánatosnál nagyobb szerepe van a politikának, illetve a politikusoknak a vállalkozás sorsának alakulásában. Bár a pécsi pályázatot a nemzetközi szakmai zsűri a legmagasabbra értékelte, nem lehet kizárni: már a kormány döntésében erős szerepet kapott, hogy a város fontos MSZP-s bázisnak számít, ráadásul számos szocialista vezető (Gyurcsány, Szili és a később súlyos balesetet szenvedő Toller László polgármester) erősen kötődik Pécshez, bázisának tekinti, és érdekelt a sikeres óriásprojektben. Deák állatorvosi lova persze itt nyerít a leghangosabban. A Hiller István kultusztárca, illetve a pécsi menedzsment, a Fidesz uralta megyei önkormányzat, illetve az MSZP-s városvezetés folytonos viszálya további akadályokat gördít az EKF elé.

A sorozatos személyi változások, a behozhatatlannak látszó csúszás, a napfényre kerülő intrikák, korrupciós találgatások, a közpénz pancser felhasználása mellett azonban alig esik szó az EKF urbanisztikai következményeiről. Pedig mint az múlt héten egy műhelybeszélgetésen kiderült, várhatóan jelentősek lesznek, és alaposan átszabják majd a város arculatát, illetve fenekestül felforgatják Pécs társadalmát.

A három nagy beruházás (a kulturális negyed, a koncertterem, illetve a tudásközpont) Pécsnek egy viszonylag kis területén, egymáshoz közel épülhet meg. Eredetileg nem így tervezték, de leginkább az időhiány ezt a szükségmegoldást kínálta, és még így sem ment az építési terület megszerzése zökkenők nélkül. Mint azt a HVG nemrég megírta, „sürgősségi felárral” felhizlalt 800 milliót kellett az egykori tulajdonosoknak kifizetni, hogy birtokon belülre kerülhessen az önkormányzat. A beruházások területét nagyjából félkörívben leromlott, komfort nélküli vagy teljesen lelakott lakásokból álló lakóövezet szegélyezi. Itt (is) élnek a város szegényei, akiknek többsége cigány. Mint urbanisták, szociológusok kifejtették, nagy a veszélye annak, hogy nekik itt rövid időn belül nem lesz maradásuk, mert spontán folyamatok, de akár a város vezetőinek a befektetők szándékait és a pécsi szavazók akaratát kiszolgáló döntései következtében menniük kell majd vagy a környező településekre vagy Pécs más lepukkant telepszerű részeire.

Guttmann Szabolcs, aki a tavalyi EKF, a romániai Nagyszeben (Sibiu) főépítésze elmondta, hogy náluk is rehabilitálták a történeti belvárost, de ez nem vezetett tömeges lakosságcseréhez. A múlt heti rendezvényen többen, köztük Zolnay János szociológus is éppen a városrehabilitáció komplexitását hiányolta a projektből, mondván, ha egyedül csak az építkezés – az ő szempontjukból bontás – van, akkor a helyiek semmit sem kapnak, és előbb-utóbb földönfutókká válnak. Gonda Tibor alpolgármester elismerte, hogy van ilyen veszély, de szerinte a körüllakók is nyernek a változásokkal. Nem is szólva arról, hogy a közterek felújítása során jut majd az ő környezetük rendbetételére is, és a kiállítótér meghiúsulása révén felszabadult milliárdokból újabb másfél jut városrehabilitációra.

Pécsett mintegy 14–16 ezer zömében kolompár és beás cigány él, ők adják a lakosság úgy tíz százalékát. Nekik aligha kínál lehetőséget a városrészek kulturális vagy befektetési célú megújítása, esetükben csakis a szociális városrehabilitáció lehet a megoldás, amelynek óvatos elveit a fenntartható európai városokról szóló ún. lipcsei charta nevesíti. Ez a helyi közösségek bevonását és a társadalmi kohéziót erősítő programokat kulcsfontosságának tekinti, akárcsak Pécs eredeti pályázati anyaga.

A baranyai megyeszékhelyt eddig lényegében elkerülte a dzsentrifikáció. Ez az az urbanisztikai folyamat, amelynek során az egykori elslumosodott, leromlott városrészekből a középosztály a perifériára szorítja a szegényeket. Magyarországon több példa is van rá, amikor befektetési célú ingatlanfejlesztés vagy városrehabilitáció nyomán/címén szüntetik meg a szegények, leginkább a cigányok lakóhelyeit, egyben teremtenek új középosztályos otthonokat. Ez történt durva módon Kaposváron, elhúzódva Miskolcon, finomabb módszerekkel a Ferencvárosban és a Józsefvárosban. Zolnayék úgy látják, komoly kockázata van, hogy hasonló történik a közeljövőben Pécsett is. Az urbanisták azt állítják, hogy a társadalmi tér ennyire durva változásának, a szegregációnak az árát nem csak a szegények fizetik meg, hanem a látszólag haszonélvező középosztály is. Előbbi előbb, utóbbi később.

(Mozgó Világ, 2008/4)

Helyi érték

Egymillió turista lepi el Pécset

Lakossági fórumot tartottak tegnap este Pécsen, ahol a kulturális év szervezői mindenkit megpróbáltak megnyugtatni: a fő beruházások elkészülnek 2010-re és a baranyai várost minden valószínűség szerint el fogják lepni a turisták – írja a Pécsi Napilap.

MTI Gazdaság

Spanyol befektető venné meg Pécs ingatlancsomagját

Több tízmilliárd forint értékű fejlesztést valósítana meg Pécsett a következő években az a spanyol érdekeltségű befektetői csoport, amely a május elsejei pályázati határidőig egyedüliként nyújtotta be ajánlatát a város 5,24 milliárd forintos stratégiai ingatlancsomagjára - közölte a baranyai megyeszékhely polgármestere szerdán újságírókkal.

MTI Kult

Tovább csúszik a 2010-es pécsi EKF-program

Csúszás látható a 2010-es pécsi EKF-program előkészítésében, ezért a kormányzatnak és a projekt minden résztvevőjének segítenie kell a kapcsolódó beruházások megvalósításában - mondta az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága vidékfejlesztési albizottságának fideszes elnöke pénteken Pécsett.

MTI/hvg.hu Helyi érték

Placido Domingo Pécsre jön

Placido Domingo világhírű spanyol tenor Pécsett lép föl augusztus 2-án -jelentette be ma sajtótájékoztatón Tasnádi Péter polgármester.

MTI Itthon

Bóly-Pécs: Szili lerakta az M6-os alapkövét

Ünnepélyes külsőségek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Mayer Mihály megyéspüspök csütörtökön lerakta az M6-os autópálya Szekszárd-Bóly között és az M60-as gyorsforgalmi út Bóly-Pécs között épülő szakaszának alapkövét, valamint felavatták a tervezett négy alagút első elkészült ikeralagútját Bátaszék-Leperdpusztán.

MTI Itthon

Pécsi EKF: a Fidesz bírósághoz fordul

Bírósághoz fordult a pécsi közgyűlés Fidesz-KDNP frakciója szerdán, mert a város nem hozta nyilvánosságra a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program megvalósíthatósági tanulmányát.

Kult

Újra balhé Pécsett: visszaküldik az Antal gyűjteményt

Visszaküldi Pécs városa az Antal-Lusztig gyűjteményt tulajdonosának, Antal Péternek. Az indoklás szerint a kollekcióból installált kiállítás - cáfolva az előzetes elvárásokat - túl kevés látogatót vonzott. „A gyűjteményem nem romlott étel, amit csak úgy vissza lehet dobni” – mondja a csalódott gyűjtő, aki folyamatos szerződésszegésről és egy lehetséges perről beszél.

MTI Kult

Elkészültek a pécsi koncertközpont tervei

Elkészültek a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program részét képező konferencia- és koncertközpont engedélyezési tervei, amelyeket kedden, Pécsett mutattak meg a sajtó képviselőinek.

Az ősz elment szabadságra

Az ősz elment szabadságra

Venezuela is bekerült az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

Venezuela is bekerült az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába

Mi van, ha szállítás közben összetörik a neten rendelt terméket?

Mi van, ha szállítás közben összetörik a neten rendelt terméket?

Tokaj-Hegyaljáig még eljutott a román brutáltréler, aztán jöttek a rendőrök

Tokaj-Hegyaljáig még eljutott a román brutáltréler, aztán jöttek a rendőrök

Miért vesznek egyre többen bakelitlemezt?

Miért vesznek egyre többen bakelitlemezt?

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát