Tetszett a cikk?

Miért szavaztak a választók tömegesen a vizitdíj, a kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj ellen? A kormány figyelmeztetése, megbüntetése vagy pedig az új kiadásokkal szembeni ellenállás az elutasítás fő motívuma? Miért becsülték alá a szavazási hajlandóságot a közvélemény-kutatók?

A márciusi népszavazás eredménye, a „díjak” elsöprő elutasítása és a tömeges részvétel meglepte nem csak a politikai eliteket, a közvéleményt, de a közvélemény-kutatókat is. Marián Béla, a Marketing Centrum (MC) kutatásvezetője a Jel-Kép folyóiratban közölt önkritikus cikkében az okokat kutatja.

Az MC a szavazás előtti legutolsó prognózisában mindössze 33 százalékos részvételt valószínűsített, miközben 50,51 százaléknyian jelentek meg az urnáknál. Mariánék nem voltak egyedül az alulbecsléssel. Igaz, azonban, hogy a Medián 46, a Századvég–Forsense 47, a Szonda Ipsos 48 százalékos prognózisa alig tér el a valós számtól. Tulajdonképpen jól, bár felülbecsült a Gallup a maga 54 százalékos jóslatával. Míg a Publicus Intézet 68 százalékos tippjét előzetesen és utólag is komolytalannak mondható. 

„Az utólagos bölcsesség egzakt tudomány, ezzel szemben a jövőre vonatkozó jóslatok mindig kockázatosak” – világítja meg szakmája feloldhatatlan paradoxonját Marián. És azt is tudni, utólagos bölcsességekre nincs fizetőképes kereslet, míg a jóslatokra annál inkább. Ezekre tartjuk éppen a közvélemény-kutatókat.

Mit szúrt el az MC? Marián cikkéből úgy látszik, nem jártak el önkényesen, csak egy korábban holtbiztosnak látszó tendenciát érvényesített túlságosan is becslésüknél. A többiek úgy látszik, óvatosabban bántak azzal a megfigyeléssel, hogy népszavazások előtt mindig nagyobbnak mutatkozik a szavazási hajlandóság, mint a tényleg részvételi arány. Az előzetes „biztos szavazók” márciusban igazi „biztos szavazóknak” bizonyultak. Az MC februárban rákérdezett arra is, hogy 11 korábbi voksoláson a válaszadók elmentek-e szavazni. S a tényleges számokat jóval felülmúló eredmények jöttek ki. Az 1997-es NATO-népszavazás 49-éhez képest 71 százaléknyian mondták, hogy ők voksoltak. A 2004-es kettős népszavazásnál pedig 39–63 volt az aránypár. Nagy volt a kísértés tehát, hogy az előzetesen magas számokat „túljelentkezésként” azonosítsák.

Marián és munkatársai elkövették azt a hibát, hogy a választók utólagos és az előzetes „normakövetésével” magyarázták a mért magas számokat. S nem tulajdonítottak fontosságot a kérdések természetének. Hogy ugyanis a szavazópolgárok zsebre menő kérdésekről dönthettek. És ennek óriási a mozgósító ereje.

A cikk – egy április eleji kutatást ismertető – második feléből ugyanis ki is derül, a szavazókat leginkább a „megtakarítás” és nem a kormány figyelmeztetése vagy megbüntetése aktivizálta. Az ingyenes felsőoktatáshoz és egészségügyhöz (legalábbis azok látszatához) ragaszkodás fontosabb motívum volt, mint Gyurcsány menesztése vagy a Fidesz támogatása. Az ellenzék tehát ésszerűen járt el, amikor kihasználta a népszavazási fergeteges sikerét, viszont becsapja magát, ha maga is elhiszi, hogy a három díj elleni szavazók automatikusan az ő táborát jelentenék a parlamenti választáson.

Marián nyilvános szembenézése kapitális tévedésükkel példaadó, és a maga nemében egyedülálló. Szívesen olvastunk volna ilyesmit a korábbi választások előrejelzéseivel kapcsolatosan, mondjuk, a Gallup kutatásvezetőitől is.

(Jel-Kép, 2008/2)

Zádori Zsolt

Itthon

Ki a kedvenc politológusa? Válasszon magának!

Tudós szerzők szerint a politológus éppúgy gyűjtőfogalom, mint az orvos, a jogász vagy a közgazdász. Akár ötféle szerepben is tündökölhet, vegyítheti, felcserélheti azokat, de csak akkor, ha a határok láthatóak maradnak. Függetlenség? Elfogulatlanság? Szakszerűség? Lényeglátás? A magyar szakma az öndefiníciójával küszködik.

Sorkövető

A Fidesz, Martonyi és a világ

A kormányzásra készülő Fidesznek kulcsfontosságú, hogy javítson nemzetközi megítélésén. A párt „formálódó” programjában még kevés jele van e felismerésnek, Martonyi János viszont megfogalmazta a teendőket. Álláspontja zene a nyugati füleknek. De a Nyugat- és modernizációpárti magyaroknak is.

Sorkövető Sorkövető

Tizennégy mérges darázs 300 milliárdért. A mi Gripenünk

Rossz csillagzat alatt született a magyar Gripen-ügylet, ám a lehetőségekhez képest jó döntés született, amelyre a politika adta ugyan ki az ukázt, de az eredmény katonai szempontból is elfogadható. Ma korrupciós gyanú lengi körül az ügyletet, bizonyíték azonban egyelőre semmire sincs. Csak egyrészt–másrészt típusú állítások fogalmazhatók meg a magyar Gripen-projektről.

Sorkövető

A Fidesz és a kétkamarás parlament

Bár a hatályos pártprogramjában nem szerepel, jelek mutatnak arra, hogy a Fidesz átformálná az országnak a rendszerváltás idején kialakított közjogi berendezkedését. A jelek haloványak ugyan, és az alkotmánymódosításhoz szükséges többségre sincs túl nagy esély, érdemes mégis megvizsgálni, mi szól a kétkamarás parlament mellett, még inkább ellene. A változtatás nem ördögi, de szükségtelen, sőt káros.

Sorkövető

Vádirat a Fidesz ellen Bokros ürügyén

Mihancsik Zsófia újságírót felháborítja a magyar értelmiség maszatolása és sumákolása, ennél csak két dolgot rühell jobban: a Fideszt és annak elnökét, Orbán Viktort. Azt javasolja, hogy az intelligencia felelős része indítson kampányt azért, hogy a „tisztességes emberi gondolkodás, beszéd és magatartás elismert érték legyen”. Nem úgy általában, hanem a ’fideszes normákkal’ szemben.

ISSN Sorkövető

A közgazdászoknak nem volt receptjük a rendszerváltáshoz

Közép-Kelet-Európában egyszeri, egyedi történelmi folyamat volt a rendszerváltás, aminek leírására és segítésére nem állt készen a közgazdász szakma meg a nemzetközi intézményrendszer. Nem vol receptjük. De másnak se nagyon. A helyzet a „rendszervákuum” megszűnte óta sok tekintetben megváltozott – véli Csaba László közgazdász.

Infarktust szimulálva próbálta meg ellopni egy budapesti uszoda defibrillátorát egy férfi, két évet kapott

Infarktust szimulálva próbálta meg ellopni egy budapesti uszoda defibrillátorát egy férfi, két évet kapott

Egy hónap alatt 21 autót tört fel két kecskeméti férfi

Egy hónap alatt 21 autót tört fel két kecskeméti férfi

Tényleg Magyarország Kína első számú célpontja a kontinensen: tavaly ide jött az európai beruházásaik 44 százaléka

Tényleg Magyarország Kína első számú célpontja a kontinensen: tavaly ide jött az európai beruházásaik 44 százaléka

Betiltja a TikTok a szépítő filterek használatát a 18 év alatti felhasználóknál

Betiltja a TikTok a szépítő filterek használatát a 18 év alatti felhasználóknál