Ukrajna első Eb-mérkőzésére készült, Svédország ellen pedig az első tétmeccsre, mindezt társrendezőként és házigazdaként. A svédek papíron erősebbek, világversenyeken rendszeres résztvevők már régóta. Így kezdődött a mai második találkozó a D-csoportban.

Az első félidő nem volt rossz, az iramra sem lehetett panasz. Ibrahimovic, a svédek legjobbja hátrébb játszott a szokásosnál, irányító szerepet vállalt magára. Mellberg is pályán volt, aki negyedik Európa-bajnokságán focizik, nem mai gyerek. Ahogy a túloldalon Andrij Sevcsenko sem az, aki 36 évesen vezeti az ukrán csapatot, ő a kapitány.

Az első igazi helyzet az ő nevéhez fűződik, a 24. percben keresztbe lőtte el a svéd kapu előtt a labdát, csak a kapus állt szemben, kicsit kisodródott jobb oldalra, ez igaz, de ebben több volt. A helyzetig a svédek aktívabbak voltak, az ukránok viszont szépen játszottak a védők mögé, ezzel pedig zavart tudtak kelteni.

Átlövéssel próbálkozott mindkét csapat aztán, a félidő derekától, Konopljanka közel is járt a sikerhez, de nem volt elég pontos.

Megvillant a két legnagyobb is, előbb Sevcsenko csinált helyzetet magának, majd Nazarenkonak, de kimaradt a nagy helyzet. Ezután Ibrahimovic válaszolt egy kapufával, jobbról jött a beadás, és nagyszerű volt a fejes, a hosszúba tartott, erősen, lefelé ment, de kifele pattant. Nem volt szerencséje Ibrahimovicnak, mert a neheze megvolt, a kapus már rég verve...
Konopljanak még egyet elvállalt kapásból a szünet előtt, de fölé durrantott.

Aztán jött a szünet, majd egy fantasztikus második félidő, miközben egy klasszis futballista  a mennybe emelkedett. Kétszer is.

Történt először is, hogy a második félidő elejétől dupla sebességgel kezdtek el focizni a csapatok. Aztán a svédek mintaszerűen építettek fel egy támadást, kipasszolták a komplett ukrán védelmet. Jobbról kezdődött, négy érintéssel került Kallström elé a baloldalra, a tizenhatoson belül. Erős és tűpontos passzát Ibrahimovic (ki más?) pattintotta az ukrán kapuba. Mintaszerű gól volt, a vodkagyáros kezdte írni a végrendeletét, hazai ünnepben reménykedett.

Nem kellett sokat várni. Két percet.

Ukrán szurkolók a svéd meccs végén

MTI / EPA / Andrew Kravcsenko

Jermolenko ment el a jobb oldalon, és nagyon jól adott be a svéd kapu elé. Sevcsenko robbant a rövidsaroknál, és egy védőt lefejelve stukkolt a hálóba. Nem lehetett védeni. Felrobbant a stadion, pedig még nem volt vége.

Minden idők második legidősebb Eb-gólszerzője – mintha csak Zidane-ból fordította volna – duplázott.

Szöglethez jutott az ukrán válogatott, Konopljanka tekerte be élesen és erősen, Sevcsenko pedig érkezett, megint a rövidnél, az ötös sarkához, kicsit még kifelé. S pont mint Zidane a vébédöntőben, védhetetlenül fejelt a svéd kapuba. Klasszis megoldás volt, vezérhez méltó, tényleg lehetett ünnepelni a veterán csatárt.

Nem adták fel a svédek, Ibrahimovic kezdte felhúzni magát, de küzdött rendesen. Lőtt, de Pljatov védte. Zseniális labdát adott Elmandernek, kétszer egymás után, de nem született gól ebből sem. A végén még Mellberg is lőhetett volna egyet, kapásból, nyolc méterről fölé emelt, helyzet volt ez is, nem is kicsi.

Jól játszott mindkét csapat, az ukránok jól tartották a labdát, a svédek meg hajtottak, hogy egy pont meglegyen. Nem lett meg, mert a sors ma azt akarta, hogy az ukrán vodkagyárosnak ma jó napja legyen.

Mert ez után a győzelem után talán még az absztinensek is megbocsátják, ha elmegy egy-két pohár a nemzeti nedűből.

Haverom meséli, hogy ott Ukrajnában a kicsi egy deci, a nagy meg kettő, ha a kocsmában kéred. Nem kispályáznak. Fociban sem, mert ez ma igazi nagypályás teljesítmény volt Oleg Blohin csapatától.

Vezetik a csoportjukat, az angolok, meg a franciák kezdhetnek rettegni. A svédek meg, ha így játszanak, akkor még reménykedhetnek is egy kicsit.