szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A modern ember a jelenleg elfogadott álláspont szerint mintegy 60 ezer évvel ezelőtt kezdte el Afrikából kirajzva meghódítani a világot, afrikai fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.

A korábbi kutatásokkal ellentétben most bizonyíték van rá, hogy a kivándorlást követően még évtizedekig tartott a géncsere az afrikai populációkkal - jelentette ki Richard Durbin, a brit Wellcome Trust Sanger Institute kutatócsoportjának vezetője. Az általuk alkalmazott új módszer lehetővé tette, hogy kisszámú egyéni génkészlet alapján következtessenek korábbi korok népességének evolúciós történetére. Míg a korábbi eljárások csak genomrészleteket vizsgáltak, a mostani megközelítés egyének teljes örökítőanyagát használta fel - magyarázták a kutatók a Nature című folyóiratban a Der Spiegel oldala szerint.  

A jelenleg elfogadott nézet szerint a Homo sapiens (értelmes ember) több mint 150 000 évvel ezelőtt Afrikában alakult ki. A mostani értékelés arra derített fényt, hogy mintegy 60 000 - 80 000 évvel ezelőtt minden modern ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen genetikai populációba tartozott, ezt követően azonban a mai európaiak és ázsiaiak elődjei eredeti létszámuk egytizedére zsugorodtak. Az európai és a kelet-ázsiai ember történelmében tehát egyaránt drasztikus népességcsökkenés történt hozzávetőleg hatvanezer évvel ezelőtt. Ezzel egy időben zajlott le a Homo sapiens kirajzása is Afrikából Európába és Ázsiába. 

A kivándoroltak és az Afrikában maradt csoportok genetikai szétválása azonban csak húszezer évvel a folyamat lezajlását követően következett be. Ennek  lehetséges magyarázata a kutatók szerint a több ütemben történő, fokozatos kivándorlásban rejlik. A kutatók egy-egy kínai, európai, koreai és nyugat-afrikai férfi teljes génkészletét szekvenálták és hasonlították össze. Különösen odafigyeltek az apától ás az anyától származó génvariánsokra. A két szülőtől kapott genetikai anyag közti különbségek ugyanis információval szolgálnak a géntörténelemről. Mivel az emberi genom igen hosszú, ilyen génhelyek tízezreinek információit lehet kombinálni. 

Ilyen kiértékelést első ízben alkalmaztak teljes genetikai anyagra. A jövőben még részletesebb betekintés nyerhető az emberiség történelmébe, ha több genomot szekvenálnak különböző populációkból.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!