Az Egyesült Államok atlanti partvidékén - például New York és Boston körzetében - a tenger szintje négyszer gyorsabban emelkedik, mint a világátlag - állítja egy tanulmány, amely a Nature Climat Change című folyóiratban jelent meg. Ez az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenség árvízzel fenyegeti a legsűrűbben lakott part menti övezeteket, és veszélyezteti a nedves övezetek biológiai változatosságát az USGS amerikai földtani kutató intézet tanulmánya szerint.

A következtetéseket az után hozták nyilvánosságra, hogy az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács szakértői pénteken közzétették becslésüket, amely szerint az általános felmelegedés kiváltotta tengerszint-emelkedés kétszer vagy háromszor nagyobb lehet, mint amit az évszázad elején feltételeztek.

AP

1990 óta a Nature Climat Change által megfigyelt ezer kilométeres amerikai atlanti partvidéken a tenger szintje 2-3,7 milliméterrel emelkedett évente. A világban az emelkedés átlagosan 0,6 és 1 milliméter között mozog az árapály-adatokra alapozó tanulmány szerint. Ha a felmelegedés folytatódik, a tenger szintje ezen a szakaszon 2100-ra a tudósok által a világra előre jelzett átlagos 1 méteren túl még 30 centiméterrel emelkedhet.

Ennek a partszakasznak a különlegessége egy sajátos éghajlati modellnek köszönhető - magyarázta Kara Doran oceanográfus. Amikor a grönlandi jégtakaró olvadásából származó hideg víz behatol az Atlanti-óceánba, megzavarja az áramlatokat, amelyek lelassulnak. A Golf-áramlat lassulása miatt megemelkedik a víz szintje a part hosszában. A jelenség különösen erőteljesen figyelhető meg ott, ahol az áramlat visszafordul az óceán belseje felé. A vízszint rendkívül magas megemelkedése, amely évente egy-két alkalommal jelentkezik, télen, illetve a trópusi viharok érkezésekor, egyre gyakoribbá válik - tette hozzá Doran, aki szerint ennek a tengerpart fokozottabb eróziója és további árvizek a következményei.

2007-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC - klímaváltozással foglalkozó szakértői testület) 2100-ra az óceánok vízszintjének 59 centiméteres növekedésével számolt. Ez önmagában is jelentős veszélyt jelent a kis szigetállamokra. Azóta a különböző tanulmányokban már 1 méterre emelték a várható vízszintemelkedés mértékét az Északi-sarkvidék jégrétegének fokozottabb olvadása miatt.

A Nature Climate Change-ben megjelent másik tanulmány szerint az európai kutatók 2100-nál messzebbre tekintenek: számításaik szerint 2 Celsius-fokos emelkedés esetén 2300-ra a jelenlegi szinthez viszonyítva 2,7 méteres vízszintemelkedés következne be. A felmelegedés 1,5 Celsius-fokkal való csökkentése révén viszont a vízszintnövekedés nem haladná meg a másfél métert.