A kutatók szerint a Föld nyelvei Kelet-Szibériában, Észak-Ausztráliában, Oklahomában, Dél-Amerika középső területein és Észak-Amerika északnyugati részén halnak ki a legriasztóbb tempóban. Ez nem is csoda, hiszen több mint 500 nyelvet tíznél is kevesebb ember beszél, az ausztrál őslakosok egyes nyelvei között olyanok is előfordulnak, amiket csak hárman őriznek, ilyen például a magati ke vagy a javuru. Ebben a tempóban a föld hétezer nyelvének fele vész el menthetetlenül, nyilatkozta David K. Harrison, a Pennsylvaniai Swarthmore Főiskola nyelvészprofesszora.

A National Geographic Szövetség Enduring Voices (Tartós Hangok) projektjének keretén belül utazott Harrison és kollégája, Gregory D. S. Anderson Ausztráliába, hogy felderítsék az ottani őslakók nyelveit és dokumentálják a még megmenthető nyelvészeti anyagot. A kutatók szerint a kontinens azért különleges, mert ott ötvenezer éve élnek emberek és olyan kapcsolatban élnek a természettel, amire máshol nem akad példa - olyan ismeretanyag rejlik ott, amit csak szóban adnak tovább és semmilyen írásos nyoma nem létezik.

A világ legjelentősebb nyelveróziós területeinek megállapításakor a kutatók azt vizsgálták, hogy az ott beszélt nyelvek mennyire változatosak, fenyegetettek, illetve a nyelvtudomány milyen mértékben dokumentálta ezeket. A vizsgálatok szerint a fő területek főként telepeskolóniák és vándorlási útvonalak mentán jönnek létre. Míg az Enduring Voices nyelvészeinek munkája figyelemreméltó, a villágon nemcsak öt lingvisztikai veszélyzóna van, mutat rá Lyle Campbell, a Utah Egyetem nyelvészprofesszora. Szerinte kihalás fenyegeti az összes indián nyelvet is, valamint az az ausztrálokat is, mivel a legtöbb őslakossal együtt a nyelvek is kihaltak.

Egy nyelv eltűnésével elvész minden természettudományos ismeretanyag, amelyet az emberek évszázadok alatt gyűjtöttek össze. "A fajok 80 százalékát nem fedezte fel a tudomány, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek ne ismernék ezeket. A természetben élők sokkal közelebb vannak ezekhez a fajokhoz és sokkal pontosabban is tudják őket osztályozni a tudomány besorolásnál", állította Harrison.

Tökéletesen illusztrálja ezt a bolíviai kallawaya őslakosok példája. Az inka birodalom gyógynövény-kutatóinak leszármazottai a kecsua (quechua) nyelvet beszélik, amely a mindennapos kommunikáción kívül másra is alkalmas. Ebben ugyanis információt tárolnak több ezer gyógynövényről, amelyeket gyógyászati célokra használnak és amelyek közül sokat a tudományos világ még mindig nem ismer. A mikronéziaiak navigációs képességei hasonlóan vannak kódolva kevesek által beszélt, így igen sérülékeny nyelvekben.

Míg a nyelvészek szerint hatalmas szerepe van a társadalmi nyomásnak, mégis a gyermekek azok, akiken egy veszélyeztetett helyezetben lévő nyelv sorsa múlik. "Felfogják azt, hogy egy kétnyelvű környezetben az egyik nyelv kevesebbet ér a másiknál és a nagyobb értékű nyelvet fogják beszélni. A gyermekek a társadalmi presztízs apró barométerei.", mondta Harrison. Ezzel Campbell is egyetért, ugyanis szerinte azok a nyelvek, amelyet nem tanulnak gyermekek, halottak. Egy nyelv túlélésének egyetlen módja az, ha egy hatéves is érzi róla, hogy értékes.

A National Geographics Szövetség és az oregoni LTIEL (Living Tongues Insitute for Endangered Languages) által támogatott kutatás eredményei a National Geographics októberi, angol nyelvű számában, valamint a languagehotspots.org weboldalon olvashatók.