Bleeker egy nyolctagú nemzetközi kutatócsoport tagjaként kutatja az ásványi evolúció elmléletét. A kutatók alapfeltevése szerint a bolygónkon megtalálható ásványok dinamikusan változó "fajok", amelyek nemcsak megjelentek a földtörténet elején, hanem az élőlényekkel párhuzamosan alakultak át: az ásványok mennyisége és fajtáinak száma a Földön az élet megjelenése ugrott meg drámai módon.

A kutatást a Carnegie Intézet két szakértője, Robert Hazen és Dominic Papineau vezeti. Elmondásuk szerint ötmilliárd évvel ezelőtt, mielőtt még a bolygók kialakultak volna az univerzumban, 12 különböző ásvány kavargott nyomokban a csillagközi porban. Amikor a Föld formát öltött, már 250 különböző "fajtáról" beszélhetünk, ez pedig körülbelül 1500-ra duzzadt négymilliárd éve, amikor a vulkanikus aktivitás, a lemeznyomás és más erőhatások következtében kialakult a bolygó domborzata.

Az American Minerologist szaklapban megjelent tanulmány új fényben tünteti fel az ásványtant, a leírtak szerint "a biokémiai folyamatok lehetnek felelősök akár közvetett, akár közvetlen módon a Föld jelenlegi 4300 körüli ismert ásványtípusáért". Az ásványi evolúció természetesen különbözik a darwini szerves evolúciótól, az ásványok ugyanis nem mutálódnak, nem szaporodnak és nem is versengenek egymással. Érdekes módon azonban az ásványtípusok száma és mennyisége is drámai mértékben ugrott meg a Földön a szerves élet megjelenése óta, körülbelül 2 és fél milliárd éve - a Föld ásványai pedig gyakorlatilag párhuzamosan fejlődnek azóta a flórával és a faunával.

Bleeker szerint a tanulmány üzenete igazából az, hogy az ásványi és a szerves élet milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz: példát mutathat erre az apatit alapú emberi fog, illetve a mészkő is. Az új elmélet annyira újszerűen értelmezi a szerves és a szervetlen élet kapcsolatát, hogy azt a bolygókutatásban is nagy sikerrel lehetne alkalmazni a korábban nem használt nézőpontok használhatósága miatt. Átértelmeződhetnek a földtudományok is annak tükrében, hogy a növényi folyamatok miként változtatták meg bolygónk atmoszféráját, az ásványok kémiai struktúráját, illetve hogy a kagyló- és csontelemeket is magában foglaló élet hogyan változtatta át a teljes felszíni ásványlétet.