A város északi részén február közepén kezdődött a fúrás, színhelye egy lepusztult szeglet a Saint-Denis csatorna és a párizsi gyorsforgalmi körgyűrű között. A munkahelyen található erőgépek fölött 36 méteres árboc magasodik.

"Fel kell készítenünk városainkat a lehetséges energetikai válságokra, ezért ki kell aknáznunk saját lehetőségeinket" - magyarázta Denis Baupin, aki a párizsi főpolgármester, a szocialista Bertrand Delanoe ökológiai helyettese. Hozzáfűzte, hogy szerinte Franciaország lemaradt a többi európai országhoz képest a geotermikus energia hasznosításában, mert túl keveset fektetett be a megújuló energiaforrások fejlesztésébe.

"Minél mélyebbre fúrunk, annál melegebb a víz" - mondta Michel Galas, a városi fűtéssel foglalkozó párizsi társaság, a CPCU felelőse, aki felügyeli a csaknem két kilométer mélységű fúrást. Ebben a mélységben a víz természetes hőfoka eléri az 57 Celsius-fokot, ekkor már érdemes felszínre hozni a házak fűtőberendezéseinek táplálására. "Ez száz százalékban megújuló energia" - mondta Galas.

Három hónapon át éjjel-nappal fognak fúrni Párizs alatt, hogy elérjék ezt a mélységet. Amikor ez megtörténik, a felszínen hőcserélőt építenek, hogy felhozzák a meleg vizet és eljuttassák a távfűtési hálózatba, amely egy 2011-re tervezett lakótelep 12 ezer lakását fogja melegíteni.

A projekt költsége 31 millió euró (több mint 9 milliárd forint), amelyből 5,4 millió eurót tesz ki a főváros közvetlen körzetét magában foglaló Ile de France környezetvédelmi és energiagazdálkodási ügynöksége által nyújtott támogatás. E természetes energia felhasználásával évi 14 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását lehet elkerülni. Az új lakótelep energiaszükségletének 54 százalékát fogja biztosítani a tervek szerint ez a lehetőség.

Michel Galas közlése szerint Párizs körzetében mintegy 30 helyen hasznosítják a föld mélyén rejlő energiát a múlt század 70-es és 80-as éveitől fogva. "25 éven át nem voltak új projektek ezen a téren, mert a kőolaj ára csökkent, de az utóbbi években a környezetvédelmi célok előtérbe kerülése és a kőolaj árának növekedése újra felkeltette az érdeklődést e technológia iránt" - tette hozzá a szakember.

A hőforrásokat már a rómaiak használták. Ma energiájukat fűtésre és villamos energia előállítására is alkalmazzák. Izlandon, a gejzírek országában az áram negyedét geotermikus erőművek állítják, elő és a házak kilenc tizedét fűtik ezzel az energiával.

A siker azonban nem garantált. Egy párizsi projektet 2007-ben abba kellett hagyni, mert a fúrás nem tárt fel elegendő hővizet - ismerte el Denis Baupin. "Nincs szó arról, hogy ezzel a módszerrel önellátóvá lehetne tenni Párizst, ez túlzott ambíció lenne, de a geotermikus energia hasznosítása esetén kevésbé lennénk sebezhetőek a jövőben esetleg bekövetkező energiaválságokban" - tette hozzá.