Tavaly a hvg.hu is beszámolt a Harvard Egyetem tudósai által készített robotlégyről - a három centiméteres szárnyfesztávolságú rovar Robert Wood és társai szerint legalább annyira használható kémkedésre, mint kémiai anyagok érzékelésére is. Ezt kérdőjelezte meg Michele Milano, az Arizonai Egyetem kutatója, aki szerint nem csupán a szárnyak mozgása emelte meg a robotot - elmondása szerint a robotlégy bemutató videójában (ld. lent) jól látható az is, hogy a kísérlethez használt vezetőszálak kifejezetten vibrálnak a szárnyak verdesése közben.

Milano csapata balsafából készített egy modellrovart, amelyben tengyelre helyezett súly és négy apró vasrúd volt elhelyezve, ezeken pedig függőleges vezetődrótokat húztak keresztül. A csapat arra jöt rá a motor beindtása után, hogy a modell úgy mozgatta a drótokat, hogy nem volt szárnya - ezt nevezték el "repülő tégla" effektusnak. A kutatók szerint a motor a vezetőszálakban a gitárhúrok pengetéséhez hasonlóan kelt hullámokat - a vibrációk hatására pedig a model felfelé emelkedik - a húr feszültségétől, illetve átmérőjétől függően váltakozott a mozgás mértéke is, a legnagyobb mért mozgás közel öt centiméter volt. A legnagyobb "repülési effektust" akkor tapasztalták, amikor a vibráció frekvenciája és a drótok rezonáns frekvenciája megegyezett.

Milano szerint a repülést úgy kellene tesztelni, hogy a szárnyakat megegyező súlyú rudakkal helyettesítik. Robert Wood, a Harvard robotlégy-projektjének vezetője szerint mindezen "repülő tégla" hatást már korábban is észlelték, a robotrovar pedig eredeti társához hasonlóan csak szárnyakkal tud repülni.