A Delft kutatói úgy tapasztalták, a baktériumok zavartalanul képesek haladni olyan vékony csatornákban is, amik saját, 1 mikrométeres átmérőjüknél csak 30 százalékkal szélesebbek. Mikrométernél is keskenyebb, 50 mikrométer hosszú hosszú csatornákat hoztak létre egy szilikonchipen baktériumok közti tartóegységek között és azt figyelték, képesek-e ezen áthaladni az organizmusok. A kísérlethez használt E.Coli és Bacillus subtilis baktériumok génmódosított példányai fluoreszkáltak, így könnyedén nyomon lehetett őket követni egy különleges mikroszkóp segítségével.

Jaan Männik kutató szerint a mikrométernél kisebb hasadékok esetében a baktériumok formájukat változtatva, kilapulva "furakodtak át" a járatokon, egyedi formákat öltve nem csupán a járatokban, hanem azután is, hogy sikerült kiúszniuk onnan. Meglepőbb az a tény, hogy ilyen körülmények között is képesek normális sebességgel növekedni és osztódni - így a baktériumok formája gyakorlatilag nem tekinthető meghatározó faktornak.

Úgy tűnik, a baktériumok bármit keresztül tudnak nyomakadni. Extrém kis méretű nanohasadékokban teljesen lapos formát öltenek és még ebben a formában is normális sebességgel tudnak növekedni és osztódni. A kutatók úgy vélik, jóval több baktérium él a földfelszín alatt, mint gondoltuk, ha méretüknél kisebb járatokban is képesek megtelepedni. Ugyanakkor a felfedezésnek direkt következményei is adódnak, ez ugyanis azt jelentené, hogy a vízszűrők korántsem működnek olyan hatékonyan, mint gondolnánk, valamint az orvosi implantátumok esetében is több baktérium kerülhet be az emberi szervezetbe, mint amennyi esetleg elfogadható lenne.