A Virginia Tech kutatói a Naprendszer objektumai között húzódó gravitációs alagutak térképén dolgoznak, derül ki a Telegraph híradásából. A gravitációs Golf-áramlatként felfogható járatok a bolygók és holdjak vonzóerejének komplex kölcsönhatásaiból épülnek fel, a bolygók körül és között tekergő útvonalak pedig az ún. Lagrange-pontokhoz kötődnek, a tér azon pontjaihoz, ahol egy kis test két nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására megközelítőleg nyugalomban maradhat.

© PA

A bolygók és holdjaik között ha ezen járatokban közlekedünk, drámaian csökkenthetjük az utazáshoz szükséges üzemanyag mennyiségét, nyilatkozta a Virginia Tech egyik kutatója, Shane Ross professzor. A járatok ugyanis egyfajta szabadesésű "közlekedési módszerként" használhatóak, ezekben zuhanni tudunk, de nem tudunk kizuhanni belőlük, hasonlóak az óceáni áramlatokhoz is. Ha például, állítja a professzor, egy űrhajó parkolópályán áll a Föld körül és pályája metszi az egyik gravitációs alagutat, akkor csak ahhoz kell üzemanyag, hogy "bele tudjon fordulni" az alagútba és már olyan pályán áll, amiben nem kell üzemanyag ahhoz, hogy haladhasson.

Az elméletet már bizonyították, ugyanis 2004-ben a napszélrészecskékért küldött Genesis szonda az ilyen gravitációs alagutakat követve tizedannyi üzemanyagot fogyasztott. Ross professzor szerint a Jupiter holdjai között szinte üzemanyag használata nélkül tudnánk utazni, mindösze a pályamódosításokhoz kell csak égetni egy minimális mennyiséget. A módszer hátulütője az idő, a Földről a Marsra ilyen módszerrel több ezer év alatt tudnánk csak eljutni, állítja a kutató, aki rámutat: a bolygóközi utazásokhoz a tudomány mai állása szerint ég mindig kell üzemanyag.