A Science Daily értesülései szerint a lendületes vízió Wolfgang Fink professzor fejéből pattant ki, aki a California Institute of Technology önálló felfedező rendszereket kutató (Visual and Autonomous Exploration Systems Research Laboratory) részlegének az igazgatója. Véleménye szerint a legjobb módszer a bolygók feltérképezésére, ha robotizált léghajókkal felmérik a terepet, amelyet aztán guruló, vagy akár sétáló robotjárművekkel, vagy gépesített, vitorlásokkal vizsgálnak meg közelebbről. Az önvezérlő rendszert az adott bolygó körül keringő műholdak vezérelnék.

Fink szerint az ilyen rendszerek forradalmasíthatják az idegen bolygók kutatását, aki a Szaturnusz holdjára, a Titánra küldené az első robot-hadsereget, amelyről azt feltételezik, hogy folyékony metánból álló tavai és folyói is lehetnek. Emellett a közelebb eső, szomszédos bolygókat, például a Marsot is meghódítaná az önjáró robotokkal.

Jelenleg, az űrkutatás egy-egy, távolról vezérelt robotra támaszkodik, Fink szerint azonban ez meg fog változni.

A léghajók adatai alapján tájékozódnak a földi és felszíni egységek © NASA

„Távolodunk a hagyományos megközelítéstől, amely a földi vezérlésű gépekben gondolkodik” – magyarázta Fink professzor a Science Dailynek. „Az új modell számos, akár redundáns, egyben igen olcsó robottal működik, amelynek egységei egymást tudják rendszerbe szervezni, akár egyszerre több helyen is. A jövő űrkutatása távolról sem fog emlékeztetni az eddigiekre.”

Fink és kollégái jelenleg egy olyan szoftver fejlesztésén fáradoznak, amely lehetővé teszi, hogy egy robot önállóan, vagy egy csapat részeként tudjon tevékenykedni. A rendszer egyik alapkövét a különböző szintekre beállított tulajdonságok jelentik, vagyis, a robotsereg tagjainál beállítják, hogy miként kezelje a felderítési feladatokat, hogyan viszonyuljon a felmerülő problémákhoz, és hogyan próbálja egyedül leküzdeni az esetleges akadályokat.

„A jövőben a műholdak és a robotizált léghajók segítségével a földi egységek pontos képet kaphatnak a terepviszonyokról, s az úszó robotok is eljuthatnak a különböző tavak és folyók egyes részeire” – fejtette ki a szakember, akinek legfrissebb fejlesztési munkáiról szóló beszámolóját a Computer Methods and Programs in Biomedicine című szaklapban publikálta.