Augusztusban azt írtuk: évek telhetnek el, míg az LHC részecskegyorsító 100%-os teljesítménnyel vehet részt a sötét anyag és az extra dimenziók kutatásában, a Guardian azonban gyorsabb folyamatról számolt be. A 2008. szeptember 10-én reggel 9 óra 30 perckor beindított óriásgépezet egy nappal később már meghibásodott - a problémát egy rosszul összeforrasztott illesztési pont okozta, aminek hatására a nagyteljesítményű mágnesekhez nem jutott el az energia, a megnövekedett hőmérsékletű alagútba pedig egy lyukon keresztül -270 fokra hűlt hélium szökött be, ami miatt lökéshullám futott körbe az LHC alagútjában. A Guardian mégis azt írja: kutatók már most az alagút egyes részeit tesztelik protonok gyorsításával, a teljes rendszer pedig működőképes lehetne idén karácsonyra.



Mindezzel kapcsolatban rengeteg ellenvélemény hangzik el: nem csökkent azok tábora, akik úgy vélik: az LHC miniatűr fekete lyukakat fog létrehozni, amelyek megdagadva be is szippanthatják bolygónkat. Még furcsább az a fizikuscsoport, amelynek véleménye szerint az isteni részecskeként aposztrofált Higgs-bozon egyszerűen nem jöhet létre. Hiába volt ugyanis ez a semleges töltésű, a világ dolgainak tömeget adó részecske az LHC építésének egyik legnagyobb motivációja, olyan problémát vet fel, mint amivel a saját születésüket megakadályozó időutazók találkozhatnának. A részecske "megteremtése" ugyanis annyira természetidegen, hogy az időben visszafelé keltene hullámokat, hogy a részecskegyorsító mégse tudja létrehozni - gyakorlatilag a Higgs-bozonok létrehozására készített minden egyes gép predesztinálva van a sikertelenségre, nyilatkozta Dr. Holger Bech Nielson, a koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatója.